AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott ítélete alaptörvény-elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egy on-line hírportál újságírója, aki több tényfeltáró cikkben foglalkozott az egyik fővárosi kerület korrupciógyanús ügyeivel. E cikkekben rendszeresen szerepelt forrásként vagy interjúalanyként az utóbb polgármesterré megválasztott kerületi önkormányzati képviselő. Az önkormányzati választásokat követően a kerület önkormányzata pályázatot írt ki az önkormányzati lap főszerkesztői állására, amelyre az indítványozó nem jelentkezett. Ennek ellenére a pályázat határidejének lejártát követő napon cikk jelent meg egy, a későbbi alperes által kiadott elektronikus sajtótermékben arról, hogy a főszerkesztői pályázat nyertese az indítványozó, ugyanis (a cikk szerint) a kerület polgármestere így kívánta ellentételezni, hogy az indítványozó korábbi újságírói tevékenységének köszönhetően választották meg polgármesterré. A sérelmezett cikkben foglaltakat mind az indítványozó, mind az érintett polgármester cáfolta, a cikk szerzője e cáfolatokat nem vitatta, azonban a cikket nem módosította. Ilyen előzmények után az indítványozó pert indított a cikket megjelentető sajtótermék kiadója ellen jóhírneve megsértése, annak jogkövetkezményei megállapítása és sérelemdíj megfizetésére kötelezés iránt. A másodfokon eljáró bíróság az indítványozó keresetét elutasította, mivel megítélése szerint a cikkben foglaltak találgatás formájában előadott értékítéletnek minősültek, amelynek kellő ténybeli alapjául szolgált az indítványozó és az érintett polgármester közötti, a cikkben állított korábbi együttműködés. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú ítélet, valamint a Kúria ítélete megsértette a jóhírnévhez való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy gyakorlata szerint (amely az EJEB gyakorlatából is következik) minél határozottabb és erősebb egy értékítélet, annál szorosabb ténybeli kötődés kell. Az alperesi cikk azt az állítást fogalmazta meg, hogy az indítványozó csak azért írta meg az érintett cikkeit, hogy a kerület jelenlegi polgármesterét megválasszák, és ennek ellentételezése lehet az elnyert főszerkesztői állás, amelyre azonban – az alperes által sem cáfoltan – az indítványozó nem is pályázott (és ezáltal nem is nyert). Utóbbi állítás azonban a cikk közlésekor még nem volt köztudott, hiszen a cikk megjelenése mindössze egy nappal követte a főszerkesztői állásra kiírt pályázat beadásának határidejét. Az alperesi cikk állításai feltételes módban kerültek megfogalmazásra, amelyek alapja az indítványozó korábbi cikkei alapján a cikk szerzője által levont következtetés (vagyis értékítélet) volt. Ezek között ugyan valóban voltak erős kijelentések, azok azonban önmagában mégsem voltak határozott és megcáfolhatatlan kijelentésnek tekinthetők. A Kúria így az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel és az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban ítélte meg az indítványozót érintő alperesi cikk kijelentéseinek (vékony) ténybeli alapját, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.