AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.166/2019/8/I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók személyesen, a megbízásuk személyes ellátásáért számlázó gazdasági társaságok közbeiktatásával dolgoztak gyógyszerészként egy gyógyszertárban, amikor a gyógyszertár üzletrésze értékesítésre került egy, az adott gyógyszertárban munkát nem végző gyógyszerész részére. Az indítványozók elővásárlási joguk megsértésére hivatkozással nyújtottak be keresetet, azt az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozók érvelése alapján a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. tv. (Gyftv.) 83/A. § (7) bekezdése alapján a háromszintű elővásárlási sorrendben ők mint a második csoportba sorolandó, az adott helyen munkát végző gyógyszerészek egyértelműen megelőzték a harmadik csoportbeli vevőt. A bíróságok azonban azt állapították meg, hogy cégeik közbeiktatása okán az indítványozók nem álltak közvetlenül személyes munkaviszonyban az adott gyógyszertárral, ezért nem a második, hanem a harmadik jogosulti csoportba tartoznak. Az indítványozók álláspontja szerint a bíróságok többlettényállási elemet alkottak a közvetlen közreműködési kötelezettség feltételül szabásával, ezzel jogot alkottak, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz való joguk, valamint sérült az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése, T) cikk (1) bekezdése és 28. cikke. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróságok ítéleteikben a Gyftv. 83/A. § (7) bekezdésének értelmezése tekintetében azt az álláspontot foglalták el, hogy a második elővásárlási jogosultsági kör az érintett gazdasági társaság által működtetett közforgalmú gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészeket jelenti úgy, hogy ezeknek a gyógyszerészeknek a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társasággal kell munkavégzésre irányuló jogviszonyban állniuk. Az ügyben nem állapítható meg, hogy a bíróság alaptörvény-ellenes módon, önkényesen, a jogszabály céljának teljes figyelmen kívül hagyásával hozta volna meg döntését, ezért az Alkotmánybíróság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a támadott bírósági ítéletekben megjelent jogalkalmazói tevékenység – az Alaptörvény 28. cikkébe foglalt jogértelmezési szabályra is tekintettel – nem tekinthető önkényesnek, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az elsődleges elutasítási ok a kereset elkésettsége volt, a jogalkotói szándék figyelembevétele ehhez képest csak másodlagos lehetett. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Horváth Attila alkotmánybíró volt.