AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.642/2023/5. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 2.Bpk.842/2023/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozót a bíróság bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt 13 év, valamint kábítószer birtoklásának bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 10 év szabadságvesztésre ítélte. A Kecskeméti Törvényszék végzésével az indítványozó összbüntetésbe foglalás iránti indítványát elutasította, amelyet a Szegedi Ítélőtábla helybenhagyott. Az indítványozó sérelmezte, hogy az alkalmazandó jogot meghatározó összbüntetésbe foglalható cselekmények időszerűsége kapcsán a bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kötelezően alkalmazandó perújítási eljárás elrendelése és a perújítás elutasítása nem töri fel az egyik alapügyben hozott határozat jogerejét. Így a bíróságok a jogalkotó Be.-ből kiolvasható szándékával ellentétes, és az Alaptörvény 28. cikkét sértő jogértelmezést és jogalkalmazást végeztek, ezzel előrevetítve az alapjogot sértő döntések meghozatalát. Az indítványozó megítélése szerint a bíróságok a támadott döntések meghozatalakor mellőzték a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmára vonatkozó, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeket, mert figyelmen kívül hagyták a Btk. 2. §-ára vonatkozó következetes alkotmánybírósági gyakorlatot, ezzel a régi Btk. hatályának érintettsége ellenére a (hatályos) Btk. szigorúbb szabályainak automatikus alkalmazásával jártak el. A fentiek miatt és mivel az Alkotmánybíróság gyakorlatától való eltéréstől, mint az ügy lényegére vonatkozó kérdésről a döntésükben számot nem adtak, megsértették az Alaptörvényben szereplő indokolt bírói döntéshez való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában úgy ítélte meg, hogy az indítványozó összbüntetési indítványa alapján eljáró bíróságok eleget tettek a visszaható hatály tilalmából és az Alkotmánybíróság határozataiból levezethető követelményeknek. Az eljáró bíróságok az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatával összhangban, a Btk. 2. §-ában foglalt szabályok alkalmazása keretében megállapították az elkövetés és az elbírálás idejét, az ezen időpontokban hatályban lévő, és annak alapján az alkalmazandó büntető törvénykönyvet. Ezért a támadott jogerős bírósági határozat és az elsőfokú végzés nem ellentétes az Alkotmánybíróság – bíróságokra is kötelező – határozataiból és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményekkel. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.