AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.I.30.148/2024/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó gazdasági társaság mint felperes és az alperes rendezvényszervező gazdasági társaság között korábban védjegybitorlás iránt volt folyamatban peres eljárás. Az indítványozó a „Csillagfény” szóvédjegy kizárólagos használója. Az alperes szervezésében a szóvédjegy felhasználásával 2019-ben koncertet rendeztek. Az indítványozó a kereseti kérelmében kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasította. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglalt tisztességes eljáráshoz, a bírósághoz forduláshoz és a jogorvoslathoz való jogát. Az indítványozó szerint a Kúria nem egységesen járt el, hiszen azonos tényállás mellett már más esetekben engedélyezte a felülvizsgálatot. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme meghozatala során nem megfelelően értelmezte a polgári perjog szabályait, ezzel kiüresítve a felülvizsgálat jogintézményének rendkívüli jogorvoslati szerepét, illetve a bírósághoz intézett kérelem elbírálás nélkül hagyásával a bírósághoz fordulás jogát és jogorvoslathoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ügyben azért utasította vissza a Kúria az engedélyezés iránti kérelmet, mert az nem felelt meg sem a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának, sem a Pp. 409. § (3) bekezdésének, sem a Pp. 410. § (2) bekezdés c) pontjának. Ennek a Kúria egyértelmű indokát is adta. A Kúria nem arról döntött, hogy az engedélyezés iránti kérelem megalapozott-e, hanem arról, hogy a formai feltételeknek megfelel-e. A Kúria hivatalbóli döntési és jogértelmezési kompetenciájába tartozik, hogy megvonja azt a határt, amely elválasztja az érdemben vizsgálható, illetve visszautasítandó felülvizsgálati kérelmek körét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria támadott végzésében megjelenő jogértelmezése nem sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt. A határozathoz Schanda Balázs és Polt Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.