AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szegedi Törvényszék 2.Bv.207/2024/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztálya (BvOP) elutasította egy külföldi újságíró interjúra vonatkozó nyilatkozattételi kérelmét és megtagadta a fogvatartott indítványozó nyilatkozattételét, aki szándéknyilatkozatában arca bemutatásával és neve közlésével vállalta volna a nyilatkozattételt megjelent könyvével kapcsolatban. A határozat szerint az indítványozó nyilatkozata sértené vagy veszélyeztetné a Bv. tv. 120. § (2) bekezdés e) és f) pontjában említett érdeket, azaz az interjú alkalmas lehet bűnözői életmód népszerűsítésére, valamint alaposan feltételezhető, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny is fokozódna. A határozattal szemben az indítványozó bírói felülvizsgálatot kezdeményezett. A bíróság megállapította, hogy a kérelem alaptalan, és a büntetés-végrehajtási ügyben hozott határozatot helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett végzés ténymegállapítás nélkül, a Bv. tv. téves alkalmazásával, jogellenesen és a kötelező szükségességi-arányossági teszt elvégzése hiányában aránytalanul, így alaptörvény-ellenesen korlátozta az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát és közvetve a sajtószabadsághoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a büntetés-végrehajtás rendjének fenntartásához és védelméhez fűződő alkotmányos érdek a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának legitim alapja. Önmagában az elítélt elkövetett cselekményének tárgyi súlya nem szolgálhat alapul a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának; a jogkorlátozás alapja az ezutáni, jövőbeni kockázat, valamely jövőbeli nemkívánatos esemény, hatás veszélye. Az elítélt kapcsolattartása a bv. intézet rendje és a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető, ezért ennek során a döntéshozó megismerhette a könyv tartalmát; annak ismeretében jutott arra, hogy az bűncselekménnyel kapcsolatos, a tervezett interjú kérdései pedig valószínűsítették a promóciós célt. A vagyoni előny elérése önmagában lehetővé teszi az elítélt véleménynyilvánítási szabadságának a korlátozását. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság szükséges és elégséges indokát adta annak, miért nem engedélyezhető a nyilatkozattétel, az ügy alapjogi jelentőségét felismerve, az alapjog alkotmányos tartalmával összhangban döntött. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Márki Zoltán alkotmánybíró volt.