AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó személyes adatai megismerése iránt indított polgári pert, mert az Információs Hivatal megtagadta a személyes adataira vonatkozó tájékoztatás megadását a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján. Az első fokon eljáró bíróság végzésével az eljárást megszüntette, mert a felperes a meg nem engedett keresethalmazatot a bíróság felhívása után is fenntartotta. A bíróság rögzítette, hogy a második kereseti kérelem, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat megismerésére vonatkozó igény közigazgatási perben terjeszthető elő. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, mert a róla esetlegesen kezelt minősített adatok egyes jellemzőit (a minősítő személye, minősítés érvényességi ideje, szintje) a minősített adat körébe utalta. Álláspontja szerint továbbá ügyében közigazgatási per nem indítható, ezért a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot is. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy egyetlen jogszabály sem zárja ki, hogy az indítványozó a személyes adatai kezelésével kapcsolatos vélt vagy valós jogi igényét bírósági úton érvényesítse. A bíróságok döntései sem fosztották meg az indítványozót generális jelleggel az igényérvényesítés elvi lehetőségétől. Nem az került megállapításra a perben, hogy az indítványozó nem indíthat eljárást a jogai védelmében, illetve hogy a bíróság az eljárás eredményeképpen ne kötelezhetné az adatkezelőt a személyes adatok tekintetében tájékoztatás adására. A bíróságok pusztán arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik indítványozói kereset tekintetében nem polgári, hanem közigazgatási per megindításának van helye, és emiatt eljárásjogi szempontból meg nem engedett keresethalmazat állt fenn. Az, hogy a bíróságnak a saját hatáskörét érintő jogértelmezési kérdésben elfoglalt álláspontja a konkrét esetben a per megszüntetéséhez vezetett, alkotmányjogi értelemben nem korlátozza a bírósághoz fordulás jogát, mivel a közigazgatási per adott esetben éppúgy alkalmas az indítványozó jogvédelmi igényének érvényesítésére, mint a polgári per. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.