AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.lV.20.199/2020/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló személyiségi jogi pert két magánszemély indította az indítványozó által kiadott internetes sajtótermékben megjelent publicisztikában szereplő egyes kifejezésekkel összefüggésben, a magyar nemzet közösségének megsértése miatt. Az elsőfokú bíróság megállapította a személyiségi jogsértést, kifejtve, hogy a cikk szerzője a kormányzattal szemben megfogalmazott sértő hangvételű kritikáját a magyar nemzet közösségének egészére kivetítette azzal, hogy sértő, megbélyegző kifejezéseket alkalmazott, és bár a cikk címe és lényegi mondanivalója a közéleti közbeszéd kritikája is lehetett, ezt az átlagolvasó nem ismerhette fel. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. A Kúria a felülvizsgálati eljárást lezáró ítéletében a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó szerint a Kúria ítélete megsértette a véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtó szabadságát. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a perben sérelmezett tartalom közvetlenül kapcsolódott a közéleti vita lényegéhez, a sértőnek talált kifejezések használata nem volt öncélú, így a véleménynyilvánítás korlátozásának nincs alkotmányos alapja. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a közügyben való megnyilvánulás sem ad felhatalmazást a közösséghez tartozó személyek emberi mivoltában való megalázására, aki ilyen kifejezést használ, annak véleménye nem élvezi az Alaptörvény IX. cikkének védelmét. A „büdös” jelző nem önmagában, hanem az adott összefüggésben dehumanizáló, ezért az emberi méltósággal nyilvánvalóan összebékíthetetlen jelleggel bír. Az Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezés kérdésében végső soron az Alkotmánybíróságnak felelőssége a közbeszédet a méltányosság és mértékletesség olyan középvonalán tartani, amely egyaránt biztosítja a közügyek demokratikus megvitatását és az emberi méltóság védelmét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria felismerte az alapügy alapjogi vonatkozásait, ítéletének konklúziója – miszerint az alapügy felperese által kifogásolt „büdös magyar migránsok” kifejezés eleve összeegyeztethetetlen az Alaptörvény értékrendjével – pedig összhangban van az Alaptörvény IX. cikk (4) és (5) bekezdésével. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.