AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Ítélőtábla Bhar.III.69/2024/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az elsőfokú bíróság az indítványozót bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében. Az ítélet indokolása szerint az indítványozó által az interneten két honlapon közzétett, rendezvényen való részvételre szóló felhívás alkalmas volt a lakosság egyes csoportjaival, így különösen az LMBTQ közösség tagjaival szembeni szenvedélyek olyan mérvű felszítására, amely magában hordja az erőszakos jellegű konkrét sérelem bekövetkezésének a reális lehetőségét. A másodfokú bíróság az indítványozót közösség tagja elleni erőszak bűntettének vádja alól felmentette, ugyanakkor bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. Az indítványozó szerint a jogerős ítélet, a Btk. vonatkozó rendelkezésének önkényes és kiterjesztő bírói értelmezése sérti a véleménynyilvánítási szabadságát. Álláspontja szerint az interneten közzétett felhívása az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás; a vád tárgyává tett magatartás, bár kétségkívül provokatív módon került kinyilvánításra, a véleménynyilvánítási szabadság keretein belül maradt. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható. Az Alaptörvény az emberi méltósághoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsolatában kifejezte, hogy az emberi méltóságnak van egy, a véleménynyilvánítás szabadsága által sem érinthető magja. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az eljáró bíróság helyesen ismerte fel azt, hogy hogy a mások emberi méltóságát sértő gyűlöletre uszítás a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja. A bíróság megközelítése, mely szerint a gyűlöletre uszítás éppen az emberi méltóságot sérti, és ezért nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt, összhangban van az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó felfogásával és az Alkotmánybíróság gyakorlatával, amely az emberi méltósághoz való jogot helyezi a középpontba. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Réka alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs és Varga Réka alkotmánybírók párhuzamos indokolást; Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Patyi András alkotmánybírók különvéleményt fűztek.