AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.009/2024/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a jogi személy indítványozónál bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett az adóhatóság, a 2014–2015 közötti időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzés a régi adózás rendjéről szóló törvény (Art.) hatálya alatt indult és annak hatálya alatt zárult le, a feltárt jogsértések 2014–2015 során következtek be. Az ellenőrzések során az adóhatóság 2019 és 2020 évre vonatkozóan késedelmi pótlékot számított fel. Az indítványozó a késedelmi pótlék törlésére irányuló kérelmét az elsőfokú adóhatóság elutasította, megállapítva, hogy az új Art. alapján arra jogszerűen került sor. Az indítványozó fellebbezése folytán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indítványozó a határozat ellen keresetet nyújtott be arra hivatkozva, hogy az adójogi tényállás megvalósulására a régi Art. hatálya alatt került sor, ezért a késedelmi pótlékot is a régi Art. szabályai szerint kellett volna felszámítani. A Fővárosi Törvényszék az indítványozó keresetét elutasította, a Kúria az alkotmányjogi panaszban sérelmezett ítéletével a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköző döntést hozott, és jogértelmezése sérti a jogalanyok jogbiztonsághoz kapcsolódó elvárásait és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezethet. A visszamenőleges jogalkalmazás eredményeképpen továbbá az adóhatóság és a Kúria az indítványozónak a már megszerzett tulajdonába beavatkozva hozott a tulajdonhoz való jogát sértő döntést. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint valamely ügyben alkalmazandó jogszabály megállapítása a rendes bíróság hatásköre. Az indítványozó alkotmányjogi panaszban foglalt sérelmeit az eljáró bíróság alaposan, az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott rendelkezései, valamint az irányadó alkotmánybírósági gyakorlat fényében vizsgálta, döntését részletesen, alkotmányjogi érvelést is felvonultató módon megindokolta. Az elsőfokú bíróság és a Kúria az ügy alapjogi jelentőségét felismerve, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit figyelembe véve döntötték el a felmerült vitás jogkérdést. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt.