AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.559/2021/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy az indítványozó jogelődje 1966-ban megtervezett és kivitelezett egy önkormányzati tulajdonban álló, színházként működő épület beltéri falfelületen megalkotott mozaikburkolatot. Az épületet használó színház belső terét 2009-ben felújították és átalakították, ennek során a mozaikburkolatot elfedték, így az már nem volt a közönség számára látható. Az indítványozó keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa mint jogutód által érvényesíthető szerzői jogokat a tulajdonos megsértette azzal, hogy a mozaikot mint iparművészeti alkotást, azaz szerzői művet teljes terjedelmében eltakarta, illetve megrongálta. A bíróság elsőfokú ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a szerzői jog gyakorlása nem ütközhet a tulajdonosi jogok gyakorlásába, és az épület tulajdonosát megilleti az a jogosultság, hogy az épületet átépítse, annak építészeti kialakítását, rendeltetését megváltoztassa, vagy akár elbontsa azt. Az indítványozó fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint az ítéleteket a bíróság a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga megsértésével hozta, mivel a mű csorbításával kapcsolatos kereseti kérelemről érdemben nem döntött, és ennek indokát nem adta. Emellett az indítványozó a tulajdon alkotmányjogi fogalmának részét képező szerzői joga sérelmére is hivatkozik. Az Alkotmánybíróság határozatában a korábbi döntései alapján összefoglalóan megállapította, hogy a szerzői jogot az abból következő vagyoni jogokkal összefüggően a tulajdonhoz való jog védelmi körében helyezte el; ugyanakkor a szerzői jog alapjogi szintű védelme során értékelésre került az alkotó és műve közötti személyes jellegű kapcsolat. Az indítványozó a jelen ügyben az integritáshoz való jog sérelmén keresztül hivatkozott tulajdonhoz való jogának alaptörvény-ellenes korlátozására, azonban az Alkotmánybíróság gyakorlatában a tulajdonhoz való jog védelmének tárgya a fennálló tulajdonból levezethető vagyoni jogosultság. Az indítványozó sem a jelen ügy tárgyát képező perben, sem az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában nem hivatkozott semmilyen jogszabályban nevesített vagyoni joga védelmére, hanem a mű integritásának mint személyhez fűződő jognak az alaptörvényi szintű védelmét kérte a tulajdonhoz való jog védelméhez kapcsolódóan. A mű környezetének megváltozása azonban az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem értelmezhető az alkotmányos tulajdonvédelem körében. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.