AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az ügyészség a bírósághoz benyújtott vádiratban bűnsegédként megvalósított közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével vádolta. Az indítványozó a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott, a tárgyaláson személyesen nem vett részt. Az ügyész az indítványozó személyes jelenléte nélkül megtartott egyik tárgyalási határnapon módosította a vádat; a vádmódosítást tartalmazó perbeszédet is magában foglaló jegyzőkönyvet a vádlottak és a védők csak az ítélethozatalt követően kapták kézhez. Az indítványozó álláspontja szerint az, hogy az eljáró bíró a tárgyaláson a jelenlévő védők kötelezettségévé tette, hogy a vádmódosításról tájékoztassák a vádlottakat, nem biztosítja a védelemhez való joga kellő érvényesülését, mivel lehetőséget kellett volna biztosítani számára, hogy a módosított vád ismeretében dönthessen arról, hogy továbbra is le kíván-e mondani a tárgyaláson való jelenlét jogáról. Álláspontja szerint így sérült a tisztességes eljáráshoz, azon belül a védelemhez való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény a védelemhez való jogot, és nem a „változatlan védekezéshez való jogot” biztosítja. Az ügyészi vádmódosítás garanciális szabályai (a tettazonosság keretein belüli változtatás lehetősége) jelen ügyben is érvényesültek. Azzal, hogy a terhelt lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról, egyben tudomásul vette, hogy az eljárás befejeződhet vele szemben. Garanciális szabály, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról csak a vádemelést követően mondhat le, tehát legkorábban akkor, amikor az ügyészség tájékoztatta a vádemelésről. A terhelt részvétele az előkészítő ülésen kötelező, akkor is, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a terhelt rendelkezési joga alapján az ügydöntő határozat kihirdetésééig bármikor dönthet úgy, hogy részt kíván venni a tárgyaláson. Jelen ügyben az indítványozó nem élt ezzel a jogával, a vád megváltoztatását követően sem. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem állapítható meg a védelemhez való jog sérelme, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.