AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata (PJE határozat) 1. pontja és a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozata (JPE határozat) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kereskedelmi bank az alkotmányjogi panasz előzményeként szolgáló, devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári perben alperesként vett részt. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta, a Kúria azonban hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy nem megfelelő a tájékoztatás akkor, ha abból világosan és egyértelműen nem ismerhetők fel az árfolyamkockázat gazdasági következményei. Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő tartalmának megítélésre körében hivatkozott a támadott JPE határozatra, mely a PJE határozat 1. pontja kötelező értelmezéséről rendelkezett. Az indítványozó álláspontja szerint a PJE határozat 1. pontja a 2009. május 22-ig terjedő időszakra magyar jogalap nélkül, az uniós jogtól is eltérően fűzte minden további vizsgálat nélkül a tisztességtelenség jogkövetkezményét a világosság és érthetőség követelménye megsértéséhez, ezáltal sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő visszamenőleges hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmát. Nézete szerint a JPE határozat nem csak értelmezte, hanem érdemben meg is változtatta PJE határozatban foglalt követelményeket, ezért az sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria a PJE határozat elfogadásával az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések által meghatározott értelmezési tartomány keretein belül maradva, új jogi kötelezettség megalkotása nélkül, az Alaptörvény 28. cikkével összhangban határozta meg az irányadó jogszabályok helyes (és egyben a bíróságokra nézve kötelező) értelmezését, így az indítványozó helyzetét sem nehezítette utólag el. Önmagában az a tény, hogy egy, az alkalmazandó jogszabályokban egyébként is benne rejlő jogértelmezést a Kúria az eljáró bíróságok számára kötelezően előír, még nem veti fel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelmét a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmával összefüggésben. Figyelemmel arra, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában mind az indokolási kötelezettség megsértését, mind a Kúria jogalkalmazásának önkényességét az alapügy érdemével (és nem a jogegységi panasz eljárás tárgyára tekintettel) összefüggésben állította, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a JPE határozat és az indítványban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése állított sérelmeként megjelölt indokolás közötti tartalmi összefüggés hiányzik. Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.