AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szolnoki Törvényszék 1.Bf.458/2022/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alapügyben az indítványozóval szemben folyamatban lévő büntetőeljárás során az elsőfokú bíróság megállapította az indítványozó bűnösségét testi sértés vétségében. Az indítványozó a döntéssel szemben fellebbezett, a másodfokú bíróság 2022. szeptember 14-re tűzte ki a nyilvános ülés napját. Az indítványozó 2022. augusztus 30-i beadványában bejelentette, hogy védője képviseleti joga megszűnt, illetve előadta, hogy kirendelt védő helyett maga szeretne a képviseletére ügyvédet megbízni. Az idő rövidségére tekintettel kérte a nyilvános ülés későbbi időpontra halasztását. A bíróság a kérelem ellenére az ülést nem halasztotta el, illetve az indítványozó részére védőt sem rendelt ki. A másodfokú bíróság döntésében a pénzbüntetés napi tételei számát leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú ítélet alaptörvény-ellenes, mert a meghozatala során nem érvényesült az Alaptörvényben szereplő büntetőeljárás alá vont személy védelemhez való joga. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a 2022. szeptember 14-én megtartott nyilvános ülésen nem volt jelen a terhelt, és nem volt meghatalmazott védője. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a másodfokú eljárásban a főszabály a nyilvános ülés tartása, ahol a terhelt jelenléte főszabály szerint – ahogy jelen esetben – nem kötelező. Az Alkotmánybíróság a védelemhez való joggal kapcsolatban megállapította, hogy bár valóban nem volt védője a terheltnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a védelemhez való jog nem érvényesült. Jelen ügyben nem volt kötelező a védelem, így a nyilvános ülésen nem volt kötelező a védő biztosítása a terhelt oldalán. A védelemhez való jog érvényesülése szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy a másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen már nem kerül sor bizonyítás lefolytatására, így a védelemhez való jog érvényesülését szolgáló védelmet megillető jogok az elsőfokú eljárástól eltérő mértékben tudnak érvényesülni. Jelen ügyben kiemelendő az is, hogy kizárólag a terhelt javára érkezett fellebbezés, így a súlyosítási tilalom is érvényesült a másodfokú eljárásban. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy jelen ügyben az, hogy a bíróság nem halasztotta el a nyilvános ülést, nem korlátozta alaptörvény-ellenesen a védelemhez való jogot. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.