AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 194/A. § (3) bekezdésének a) pontja, 194/A. § (8) bekezdése, valamint 234. § (5) és (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a kormány rendelettel (Rendelet) 2025. október 31. napján kiemelt beruházássá nyilvánította az indítványozó városfejlesztési projektjét, egy másik kormányrendelettel pedig azonnali rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a területet. A Rendelet hatálybalépésekor a beruházás koncepcióterv fázisban volt. Az indítványozó által támadott Méptv. 194/A. § (8) bekezdése azonban kötelezettséget ír elő a kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás időpontjától számított hatodik hónap végére, amelynek elmulasztása esetén a kiemelt jelentőségű státuszt a projekt elveszíti. Az indítványozó esetében a jogszabályi rendelkezés hatálybalépésekor már két hónap eltelt a határidőből, hátrányosabb helyzetet teremtve más kiemelt beruházókkal szemben. Ez az indítványozó szerint sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését. Az indítványozó álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezés a hatálybalépése előtti időre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amelyről az indítványozónak a rendelkezés kihirdetéséig nem lehetett tudomása, ezzel visszamenőleges kötelezettséget állapított meg a jogszabály. Az indítványozó sérelmezi, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések a korábban megkapott státuszhoz utólagosan, felkészülési idő nélkül kapcsolnak kötelezettségeket. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a megsemmisíteni kért rendelkezések nem tartalmaznak olyan előírást, amelynek értelmében az indítványozó ne kezdhette volna meg az építési engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges, az építésügyi hatóság felé benyújtandó kérelemhez szükséges egyes előkészítő munkálatok elvégzését már a támadott rendelkezések hatálybalépését megelőző két hónapos időszakban. A vizsgált jogszabályi rendelkezések valamennyi beruházó tekintetében azonosan, a beruházása kiemelt jelentőségűvé történő nyilvánításának napjától számított hat hónapos határidőben állapítják meg azt az időtartamot, amely az érintettek rendelkezésére áll az építési engedélyek benyújtása tekintetében, ezért a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az általános egyenlőségi szabály megsértésén keresztül megvalósuló sérelme nem volt megállapítható. A jogalkotó a támadott szabályozással a jövőre vonatkozóan alkotott szabályokat az érintett beruházások felgyorsítása érdekében. A jogalkotó a közérdekű célkitűzést a korábban megalkotott szabályozáson túl a Méptv. módosításával is elő tudja segíteni; a határidők jogszabályi rögzítése pedig a beruházások minél gyorsabb megvalósulását segítik elő. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által támadott rendelkezéseket a jogalkotó közérdekű cél elérése érdekében, alkotmányosan igazolható módon, kötelezettséget az érintettek számára kizárólag a jövőre nézve előírva alkotta meg. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók által felhozott érvek alapján nem állapítható meg a támadott jogszabályi rendelkezéseknek az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésével való ellentéte, sem pedig a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának vagy a kellő felkészülési idő követelményének sérelme. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Haszonicsné Ádám Mária alkotmánybíró volt.