AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.I.20.531/2025/7. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók pert indítottak a Honvédelmi Minisztérium ellen, mivel a minisztérium a kereseteikben megjelölt, a XI. Világjátékok versenyszámaiban elért helyezéseik alapján nem fizetett nekik jutalmat. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, mivel arra a megállapításra jutott, hogy az alperes nem mulasztott, amikor – sportköztestületi határozat hiányában – nem vizsgálta a felperesek jutalomra való jogosultságát, mert egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szóló Korm. rendeletben megfogalmazott feltételek megvalósulását igazoló sportköztestületi határozat és felterjesztés hiányában a felperesek nem voltak jogosultak állami jutalomra. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az alperest állami jutalom megfizetésre kötelezte egyes indítványozók vonatkozásában. Az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A kúriai döntés elvi tartalma szerint jogszabályból csak akkor keletkezik kötelem, ha azt az adott jogi aktus így rendeli, és egyben meghatározza a kötelem leglényegesebb elemeit. A Korm. rendeletből nem keletkezik polgári jogi értelemben vett kötelemi jogi jogviszony, az állami jutalom odaítélése közhatalmi jogkörgyakorlás. Az indítványozók álláspontja szerint a sportoló az eredményének elérését követően valós kötelmi jogi várománnyal rendelkezik, így a Kúria döntése alapján meghatározott „közhatalmi joggyakorlás” sérti a tulajdonhoz való jogot, valamint aránytalanul korlátozza a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a kimagasló sporteredmények állami jutalma tekintetében a jogszabályban előírt feltételeknek való megfelelés pillanatában közvetlenül nem keletkezik tulajdonjog; a jutalom várománynak nem minősíthető, így a tulajdonhoz való jog védelmét alanyi jogosultság hiányában automatikusan nem bírja. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: azzal, hogy a Kúria a konkrét ügyben a jogvita természete alapján nem a kötelmi jogi igényérvényesítést tartotta irányadónak, nem zárta ki a bírói úthoz, illetve a jogorvoslathoz való jog érvényesülését, csak más – közigazgatási – útra terelte azt. Ennél fogva nem eredményezi a jogorvoslathoz való jog sérelmét a Kúria azon jogértelmezése, amely a sportolók állami jutalmazását nem kötelmi igényként, hanem közhatalmi aktusként bírálta el. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria jogértelmezése nem veti fel az Alaptörvény sérelmét, és az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt.