AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról
A Kúria Kfv.VI.37.725/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ellátás visszautasítása)
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Kfv.VI.37.725/2018/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók gyermeke kemoterápiás kezelésben részesült, mely során a szülők a kezelés miatt kialakult mellékhatások miatt a további kemoterápiás kezelést visszautasították. A kórház jelzése alapján az elsőfokú gyámhatóság a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről döntött, és a szülők felügyeleti jogát szüneteltette. A másodfokú határozat az elsőfokú határozatot megsemmisítette, azonban megállapította, hogy a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, a szükséges kezelés visszautasításával a szülők akadályozzák a gyermek testi fejlődését. A szülők a döntés ellen keresetet terjesztettek elő, amit a bíróság elutasított. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott döntések sértik gyermekük emberi méltóságát és a szülők egészségügyi ellátásokra vonatkozó döntési jogát, valamint a szülők nevelési szabadságát. Álláspontjuk szerint alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy hogyan és milyen keretek között gyakorolható az ellátás visszautasításához való jog. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy, az elrendelt védelembe vétel jogintézményének tartalmából, az állami fellépés ahhoz mért súlyából kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a támadott bírói döntések nem érintették és így nem is korlátozták a gyermek törvényes képviselői által gyakorolt önrendelkezési jogát. A bírói felülvizsgálat tárgyát képező közigazgatási határozat nem rendelkezett a fenntartó kemoterápiás kezelés igénybe vételére vonatkozó kötelezettségről, amely felülírta volna a szülői döntést a kezeléseket illetően. Ez utóbbi kérdéskört a másodfokú hatóságnak a gyermek személyes körülményeihez illeszkedő – az alapjogi helyzetben is értelmezhető – mérlegelése igazította helyre. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérült az állami fellépést törvényesnek ítélő bírói jogértelmezés folytán a gyermek emberi méltóságból levezethető önrendelkezési, valamint védelemhez való joga. Az indítványozó szülők neveléshez való alapjoga az egészségügyi szolgáltató tájékoztatása, a gyámhatóság eljárása és végleges határozata miatt korlátozást szenvedett, de a korlátozás megmaradt a szükségesség/arányosság alaptörvényi keretei között. Az eljáró bíróságok az alkotmányos szempontok alapján is értelmezhető indokolás mentén hozták meg döntéseiket, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.