AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.20.158/2022/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alapügyben az indítványozó egy országos sportszövetség tagjaként feljelentést tett a sportszövetség vezetőivel szemben állami támogatások – általa gyanítottan – jogszerűtlen felhasználása miatt. A feljelentésről a sajtó is beszámolt, aminek nyomán a sportszövetségelnöksége a tagszervezeti vezetők számára elektronikus levélben tájékoztatást küldött. Az e levélre küldött válasz e-mailben az indítványozó azonos címzetti körnek megküldte a feljelentése okainak összefoglalóját, valamint az e-mailhez csatolta a feljelentése szövegét is. A feljelentés összefoglalóját közösségi oldalán is közzétette. Ezt követően több gazdasági társaság (az alapügy felperesei) keresetet terjesztett elő az indítványozó ellen. Ebben annak megállapítását kérték, hogy az indítványozó a feljelentés e-mailben való továbbításával megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogukat. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott, majd a másodfokú bíróság a keresetet elutasította. A Kúria felülvizsgálati ítéletével végül az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. A Kúria megállapította, hogy a feljelentőnek az a cselekménye, hogy a feljelentését, amelyben különböző bűncselekmények elkövetését állítja a feljelentett terhére, oly módon hozza nyilvánosságra, hogy azt levélben megküldi nagyszámú címzett részére, attól függetlenül sérti a felperes jóhírnevét, hogy a feljelentéssel önmagában nem sért személyiségi jogot. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét, ezen belül a véleménynyilvánítási joga és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog megsértését állította. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a feljelentés, amelynek eredményeként valakivel szemben eljárás indul, nem képezheti személyiségi jogi per alapját. A feljelentésre a jogrendszer lehetőséget biztosít, az abban foglalt – hátrányos – tényállítások bizonyítása pedig a hatóság feladata. A feljelentés megtételét követően a feljelentés szövegének nyilvánosságra hozatala ugyanakkor nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítás szabadságával. A feljelentés nyilvánosságra hozatala a bűncselekmény-elkövetés sugalmazásával önmagában alkalmas az érintett emberi méltóságának sérelmére, ezért az ilyen tartalmú tényállításra nem terjed ki a véleménynyilvánítási szabadság. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria támadott ítélete nem ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz dr. Schanda Balázs alkotmánybíró fűzött különvéleményt.