AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (Fémtv.) 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) bekezdés 5a., 5b., 6., 8a., 8b., 8c. és 8d. pontja és (4) bekezdése, 4. § (3a), (3b) és (3c) bekezdése, 9/A. § (1) és (2) bekezdése, 9/B. §-a és 15/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó gazdasági társaságok fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező fémkereskedők, akik tevékenységüket üzletszerűen végzik. A Magyar Állam a hulladékgazdálkodási közfeladat meghatározott részét magánfél bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni, melyre vonatkozóan a koncesszor Koncessziós Társaságot hozott létre. Az indítványozók szerint az általuk végzett fémkereskedelmi tevékenység nem közfeladat vagy közszolgáltatási tevékenység, mivel a Fémtv. szabályozásának lényege, hogy a tulajdonos és a fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező fémkereskedő között szabad akaraton alapuló adásvétel jön létre. Nézetük szerint a sérelmezett rendelkezések sértik a fém tulajdonosának szerződési szabadságát és tulajdonhoz való jogát, mert elvették a korábbi választási jogát, és kizárólag a koncesszori fémkereskedőnek adhatja át a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett fém dolgot. Hivatkoztak továbbá a tisztességes gazdasági verseny elvének sérelmére, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog és az egészséges környezethez való jog sérelmére. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a szerződési szabadságba történő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett dolgokra vonatkozó átvételi tilalom és a koncesszori fémkereskedő részére történő átadási kötelezettséget előíró beavatkozás tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indokkal bírt. A jogalkotó által kialakított új, integrált modellben a hulladékgazdálkodási résztevékenységgel érintett fém dolgok újrahasznosítási aránya növekszik, az európai uniós irányelvekben meghatározott újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek elérhetővé válnak, amely az egészséghez és az egészséges környezethez való jog magas szintű védelmét és érvényesülését biztosítja. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt szabályozás éppen erre irányult, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szerződési szabadságba történő ezen beavatkozás tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indok szerinti cél elérésére alkalmas volt, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Juhász Miklós alkotmánybíró volt.