AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.750.851/2024/4. számú végzésével összefüggésben felülvizsgált adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 128. § (8) bekezdés harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az elsőfokú adóhatóság az indítványozónál jogosulatlan visszaigénylést és adóhiányt állapított meg; adóbírságot szabott ki, valamint késedelmi pótlékot számított fel. Az indítványozó nem nyújtott be az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést, az véglegessé vált. Az indítványozó később felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtott be, amely alapján az adóhatóság fellebbviteli igazgatósága az elsőfokú határozatot jogszerűnek találta és tájékoztató levelében értesítette az indítványozót arról, hogy a felügyeleti intézkedést mellőzi. Az indítványozó az alperes értesítésével szemben benyújtott keresetlevelét az elsőfokú bíróság visszautasította. A bíróság megállapította, hogy a keresettel támadott felügyeleti intézkedés mellőzéséről szóló értesítés nem minősül az Air. rendelkezése alapján döntésnek, így az ellen sem fellebbezésnek, sem közigazgatási per indításának nincs helye. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Az indítványozó által sérelmezett Air. 128. § (8) bekezdése értelmében a felügyeleti intézkedés mellőzéséről a felettes adóhatóság az adózót döntés meghozatala nélkül értesíti. Az indítványozó álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezés és az arra hivatkozással hozott bírósági döntések ellentétesek a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való joggal, valamint a jogorvoslathoz való joggal. Az indítványozó szerint a törvény előtti egyenlőség elve is súlyosan sérült, hiszen az adóigazgatási szerv határozatán múlt, hogy az általa sérelmesnek vélt adóigazgatási határozattal szemben bíróság előtt jogorvoslatot kereshet-e, vagy sem. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az adózó kérelmére indult felügyeleti eljárásban kiadott felügyeleti intézkedés mellőzéséről szóló értesítés tartalma joghatást nem vált ki az adóigazgatásban, hiszen az nem érinti a végleges adóhatósági döntést, amivel szemben az Air. egyébként biztosítja a rendes jogorvoslatot és a bírósághoz fordulás lehetőségét. Ez az értesítés alkotmányjogi értelemben nem minősül érdemi döntésnek, ezért a jogorvoslathoz való joggal nem ellentétes az az adóigazgatási norma, amely arról rendelkezik, hogy a felettes adóhatóság döntés helyett olyan levélben értesíti az adózót az adózó által kezdeményezett felügyeleti intézkedés mellőzéséről, amellyel szemben jogorvoslati kérelem nem nyújtható be. Tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka van annak, hogy amíg a felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet hatósági döntéssel zárja le, ha felügyeleti intézkedést tesz, addig e kérelemre nem hoz döntést, ha a felügyeleti intézkedést mellőzi. Ezért a támadott norma által okozott hátrányos megkülönböztetés igazolható az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti észszerűségi teszttel. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Air. 128. § (8) bekezdés 3. mondatával szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó volt.