AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott ítélete, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 72/D. § (8) bekezdése alaptörvény-elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozóval szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) felülvizsgálati eljárást folytatott le, amelynek eredményeként készült biztonsági szakvélemény kockázati tényező megállapítását tartalmazta, ezért az indítványozó kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntették. Az indítványozó a biztonsági szakvélemény megállapításaival szemben panaszt terjesztett elő. A belügyminiszter egy tájékoztató levelet küldött válaszul, amellyel szemben az indítványozó panasszal fordult az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságához. A bizottság a panaszt elutasította. Az indítványozó ezt követően a bírósághoz fordult, keresetében a belügyminiszter döntésének hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot sérti a bíróság azon jogértelmezése, amely szerint közigazgatási perben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét, a nemzetbiztonsági szakvélemény szakszerűségét és a biztonsági kockázat meglétét a bíróság nem vizsgálja. Nézete szerint az eljárás során sérült továbbá a fegyverek egyenlőségének elve és a védekezéshez való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a bírói döntések egységesek abban, hogy az indítványozó a biztonsági szakvélemény minősített részét a konkrét eljárásban nem ismerhette meg. Az, hogy az eljárásban nem volt lehetséges az indítványozó számára a miniszteri döntést megalapozó összes irat, a biztonsági szakvélemény teljes terjedelmű, a minősített adatokra is kiterjedő megismerése, az iratbetekintési jogot (amely a tisztességes hatósági és bírósági eljárás egyik részjogosítványa) korlátozza. Ez a korlátozás azonban nem a jelen ügyben keletkezett, alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntésekben megjelenő jogértelmezésből, vagy az Nbtv. 70/D. § (8) bekezdéséből ered. A miniszteri döntés eljárási és anyagi jogi szempontból, továbbá a megalapozottságát illetően is bírósági felülvizsgálat alá esik. Ezt a felülvizsgálatot mindkét, az ügyben eljáró bíróság elvégezte. A bírói döntésekben megjelent jogértelmezés nem jelentette a tisztességes bírósági tárgyaláshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog korlátozását a felülvizsgálat terjedelmére, a miniszteri döntés tájékoztató levél formájára tekintettel, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.