AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szegedi Törvényszék 6.Bpi.338/2024/5. számú végzése, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.III.496/2024/12. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság az indítványozót társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette miatt jogerősen 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 évre közügyektől eltiltásra ítélte. Az indítványozó perújítási indítványt terjesztett elő, amelyet a Szegedi Törvényszék elutasított. Az indítványozó fellebbezését a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla alaptalannak találta és helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Megállapította ugyanakkor, hogy eljárási szabályt sértett a törvényszék azáltal, hogy nem intézkedett a perújítási indítvány elbírálása körében előterjesztett főügyészségi irat, valamint a perújítás megengedhetősége tárgyában meghozott végzés magyar nyelvről ukrán nyelvre (az indítványozó anyanyelvére) történő lefordítása iránt. Megállapította továbbá azt is, hogy az eljárási szabálysértés nem korlátozta az elítéltet a törvényes jogainak gyakorlásában, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvet használja, megérti, így az észrevételek megtételéhez fűződő és a fellebbezési jogosultságát és a fellebbezési jogosultságát megfelelően gyakorolni tudta. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát azzal, hogy nem megfelelően értékelték a hivatkozott tanúkihallgatás elmaradásának jelentőségét, ezenkívül az anyanyelvhasználathoz fűződő jog sérelmére is hivatkozott. Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy az eljárás lényeges iratai lefordításának kötelezettsége csak akkor terheli a hatóságokat, ha a terhelt nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét használja az eljárásban. Bár az eljárás során a perújítási indítvány elbírálása körében előterjesztett főügyészségi átiratot, valamint a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott végzést nem fordították le ukrán nyelvre; az indítványozó terhelt magyar nyelven élt eljárási jogaival, így a fordítás elmaradása miatt nem állapítható meg a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az annak részét képező anyanyelvhasználathoz fűződő jogának sérelme. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Réka alkotmánybíró volt.