AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról
A Fővárosi Törvényszék 27.Bf.7120/2021/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (becsületsértés)
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 27.Bf.7120/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó által üzemeltetett blogon olyan tartalmú közlés jelent meg, amelyben a szerző két médiaszereplőnek egy harmadik médiaszereplőről alkotott véleményére, megjegyzésére reagált. A közlés obszcén, trágár szavakkal minősítette a két médiaszereplőt, illetve azt az üzenetet hordozta, hogy e két médiaszereplő tevékenysége „gyermekek módszeres kifosztása, médiaprostituálása”. A közléssel érintett médiaszereplők feljelentést tettek, majd magánvádlóként léptek fel az indítványozóval szemben. Az elsőfokú bíróság az indítványozó bűnösségét állapította meg két rendbeli becsületsértés vétségében. A bíróság megállapította, hogy az ügy magánvádlói nem minősülnek közszereplőnek, valamint, hogy az indítványozó által a sérelmezett cikkben alkalmazott kifejezések indokolatlanul sértőek, és az indítványozó véleményének megfogalmazása szempontjából teljesen szükségtelenek. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Törvényszék a támadott döntésben az elsőfokú bíróság minősítését és a szankciót – az ügy érdemét tekintve – helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések által sérült az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogamivel közérdekű vitában foglalt állást, és fogalmazott meg véleményt, mellyel összefüggésben a magánvádlók közszereplőnek minősülnek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogilag helytálló döntésre jutott, a bíróság döntése nem sérti az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát. A bíróság az alapjogi érintettség, az emberi méltósághoz való jog figyelembevétele mellett állapította meg az indítványozó magatartásának tényállásszerűségét, és azt, hogy az indítványozó a vád tárgyává tett bűncselekményt megvalósította. A vizsgált bírói döntés összhangban áll az Alaptörvénnyel, továbbá figyelemmel volt arra az Alkotmánybíróság gyakorlatában megjelenő vizsgálati szempontra, miszerint a választott trágár, obszcén kifejezési mód sértette a magánvádlók emberi méltóságát, becsületét és jóhírnevét. Az ügyben eljáró bíróságok felismerték az alapjogi összefüggéseket – az emberi méltóság és a véleménynyilvánítás szabadságának szembenállását – és mérlegelték is azokat, ezt az ítéletek indokolásában megjelenítették, indokolásukban és a mérlegelésben a hangsúlyt a védett jogi tárgyra, azaz az emberi méltóság (becsület) védelmére helyezték. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Márki Zoltán alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Schanda Balázs alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött.