AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Kfv.III.37.718/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint az indítványozók az alapügy felpereseiként tulajdonostársai a perbeli ikerházas ingatlannak, az alperesek a szomszédos ingatlan tulajdonosai. A felek észlelték, hogy az ingatlanok közötti kerítés vonala eltér a hivatalos ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt telekhatártól, a helyzet rendezése érdekében elbirtoklás megállapítása iránti per indult közöttük a bíróság előtt. A bíróság felhívta a feleket az elbirtokláshoz szükséges telekalakítási engedély iránti eljárás megindítására. A megismételt eljárásban a Kormányhivatal az indítványozók telekalakítás iránti kérelmét elutasította, ezért az indítványozók keresettel éltek a másodfokú határozat ellen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, majd a Kúria megtagadta az indítványozók felülvizsgálati kérelmének a befogadását. Az indítványozók álláspontja szerint az eljárás során sérült a tulajdonhoz való joguk és a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő joguk, valamint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések az egyenlő bánásmód követelményébe ütköznek. Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott arra, hogy az Alaptörvény alapján védelmet élvező tulajdonhoz való jog nem ismeri el alanyi jogként, hogy a tulajdonos a tulajdonában álló földterületen építkezzen, mivel az építéshez való jog csak az építési jogszabályok keretei között illeti meg az ingatlantulajdonosokat. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a szerzett jogok védelme sem vonatkozhat a jogszabályi előírásokkal ellentétesen gyakorolt építési tevékenységre. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a telekalakítási szabályozás szempontjából a jogalkotó a hangsúlyt a telekhez fűződő építési jogok érvényesülésére helyezte, e tekintetben nincs különbség a végrehajtható építési engedély illetve az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység között. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a telekalakítási rendeletben rögzített feltételek egyszerre és együttesen történő teljesítését írta elő, az eljáró bíróságok nem sértették meg az indítványozók tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogát. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Kúria támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, alkotmányjogi panaszt elutasította.