AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.131/2025/26. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az elsőfokú bíróság 8 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette a büntetést kiszabottnak, melyet 10 évre súlyosított, és megállapította, hogy az indítványozó feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ügyben kétirányú fellebbezések alapján eljáró másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezésekre kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket támadva került sor, ezért a másodfokú bíróság csak a fellebbezésekkel sérelmezett rendelkezését bírálta felül, mely korlátozott felülbírálatnak minősül. Ehhez képest a védelmet meglepetésként érte, hogy a bűnszervezet megállapítására is sor került, holott ezt sem az ügyészség sem a fellebbviteli főügyészség nem kérte. A másodfokú bíróság a bűnszervezet megállapításának lehetőségét úgy látta lehetségesnek, hogy az egyrészt nem része a jogi minősítésnek, másrészt olyan anyagi jogi fogalom, amely a büntetéskiszabásra vonatkozik. Az indítványozó álláspontja szerint a Szegedi Ítélőtábla nem vizsgálhatta volna a bűnszervezet meglétét, mert arra a hatályos jog nem adott neki lehetőséget a korlátozott felülbírálat végett, ezért alkotmányjogi panaszában a tisztességes eljáráshoz és védelemhez való alapjogának sérelmét állította. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a másodfokú bíróság döntésének indokolásában részletesen kifejtette, hogy határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, a terhelt személyi körülményeire nézve azonban kiegészítette, illetve helyesbítette a vonatkozó tényeket. A másodfokon eljáró ítélőtábla döntésének indokolásában alaposan elemezte és hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján vonta le azt a jogi következtetést, hogy a bűnszervezet megállapítható, amely közömbös az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából. A másodfokon ismertetett büntetéskiszabási tényekkel és körülményekkel kapcsolatosan a bíróság a nyilvános ülés keretében biztosította, hogy a felek kifejthessék álláspontjukat. Az, hogy a másodfokú bíróság a büntetéskiszabás szempontjából mely tényeknek és körülményeknek tulajdonított jelentőséget, és azokat hogyan értékelte, a rendes bíróságok, és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Mindezekre tekintettel nem állapítható meg, hogy a másodfokú eljárás során sérült volna az indítványozó védelemhez való joga, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Réka alkotmánybíró volt.