AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról
A légiközlekedés, a víziközlekedés és a vasúti közlekedés biztonságát, környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről és a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet módosításáról szóló 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet 3. § (2) bekezdésének j) és l) pontjai elleni alkotmányjogi panasz (vasúti beruházásokkal kapcsolatos tanúsítási és kockázatértékelési feladatok ellátása)
Az Alkotmánybíróság elutasította a légiközlekedés, a víziközlekedés és a vasúti közlekedés biztonságát, környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről és a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet módosításáról szóló 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet (Rendelet) 3. § (2) bekezdés j) és l) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó (egy magyar tulajdonban lévő vállalkozás, amely több mint 5 éve végez vasúti hálózattal, beruházásokkal kapcsolatos megfelelőség-értékelési tevékenységet hazai és nemzetközi környezetben) azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel az Építési és Közlekedési Miniszter rendeletével módosította a Rendeletet, amely értelmében a KTI Nonprofit Kft. lett kijelölve a vasúti közlekedés tekintetében bizonyos feladatok ellátására. Így többek között a KTI Nonprofit Kft. végezhet csak EK-hitelesítési eljárást, NSZ-hitelesítési eljárást illetve kockázatkezelésre vonatkozó eljárást. Ezáltal azonban a KTI Nonprofit Kft.-n kívül mindenki más kizárásra került abból a lehetőségből, hogy állami vagy uniós forrásból megvalósuló vasúti beruházással összefüggő tanúsítási szolgáltatást nyújtson. Ez pedig az indítványozó szerint sérti az Alaptörvényben szereplő vállalkozás szabadságához való jogot. Emellett pedig a Rendelet az indítványozó szerint jogalkotási hatáskör hiányában született meg, így az Alaptörvény B) cikkével és 18. cikkével is ellentétes. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vasúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazást ad a miniszternek, hogy ezen a területen kijelölhesse a Rendelet szerinti tevékenység végzésére jogosult szervet, vagyis a vállalkozás szabadságának korlátozását lehetővé tevő szabályozás törvényi szinten került meghatározásra, és a támadott Rendeletben csak annak végrehajtására és a részletszabályok meghatározására került sor. Ezért a támadott Rendelet formai szempontból megfelel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével szemben elvárt követelményeknek. A Rendelet módosítása, és a KTI Nonprofit Kft. kijelölése által megvalósuló vállalkozáshoz való jog korlátozásának szükségessége igazolható, ugyanis az államnak egy közigazgatási feladat ellátásával kapcsolatban kizárólagos felelőssége van, így annak megvalósítási módja között is, a jogszabályokkal összhangban, szabadon dönthet. Ez a döntési szabadság pedig önmagában igazolja a Rendelet módosításával bekövetkező alapjogkorlátozás szükségességét. Kétségtelenül megállapítható, hogy a Rendelet módosítása által az indítványozó vállalkozáshoz való joga korlátozásra került, azonban az indítványozónak nem volt határozatlan idejű jogosultsága a feladatellátására, ezért a Rendelet módosításával okozott hátrány sem minősül aránytalan korlátozásnak. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Rendelet szabályozása nem sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdését, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.