AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Bfv.II.487/2023/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a Szegedi Törvényszék ítélete ellen felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, mert álláspontja szerint a másodfokon eljáró bíróság tanácsában kizárt bíró vett részt tanácselnökként, ugyanis 2016-ban nyomozási bíróként járt el az ügyében. A felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria az első- és másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan bírósági eljáráshoz való alapjogát sértik. A Be. szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt, azonban csak a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban minősül ilyen esetben kizártnak a bíró. Jelen ügyben a büntetőeljárás a nyomozás elrendelésével 2015. november 13-án indult, tehát a Kúria a felülvizsgálati indítványának elutasítását az időbeliségre alapozta, mely az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 34/2013. (XI. 22.) AB határozatával, a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatával és az Alaptörvénnyel ellentétes. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a 15/2025. (XII. 8.) AB határozat alapján a 2016. november 30. napja, vagyis a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat kihirdetése előtt indult és kihirdetésének napján folyamatban lévő büntetőeljárásban nem kell alkalmazni ebben az AB határozatban foglalt alkotmányos követelményt. Az ilyen ügyekben nem tekinthető kizártnak az a bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálása során eljárt. Az Alkotmánybíróság ennek következtében rögzítette, hogy az ügyben eljáró bíró nem tekinthető kizártnak, amikor a tanács elnökeként és előadó bíróként eljárt a megismételt eljárás során a másodfokú jogerős bírósági ítélet meghozatalában, ezért a támadott ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes alkotmánybíró volt. A határozathoz Horváth Attila, Márki Zoltán és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.