AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról
A Kúria Pfv.IV.20.138/2024/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (képmáshoz fűződő jog megsértése)
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.lV.20.138/2024/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó képmáshoz való joga megsértése miatt keresetet nyújtott be az alperes internetes sajtótermékében közzétett cikk kapcsán, melyet két, az indítványozót kutyasétáltatás közben, egy másik személy társaságában ábrázoló kép illusztrált. Az indítványozó keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a képmását megjelenítő két felvételnek a cikkből és az alperes valamennyi adathordozójáról való eltávolítására, és kötelezze az alperest a további jogsértéstől eltiltásra. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria ugyan megállapította, hogy az eljáró bíróságok a Ptk. 2:44. § (1) bekezdés megváltozott tartalmának figyelmen kívül hagyásával bírálták el a keresetet, azonban úgy ítélte meg, hogy az első- és másodfokú bíróság anyagi jogszabálysértése az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem volt. A Kúria megállapítása szerint a közlés arra tekintettel, hogy az alperes által ábrázolt jelenet, mely szerint a kép szereplői magánjellegű kapcsolatban állnak, és ezen személyes kapcsolat a gazdasági döntéseket is befolyásolhatja, a társadalmi vita részét képező témával összefüggő, közügyekben történő megszólalásként értékelendő. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt jogát szükségtelenül és aránytalanul korlátozza, és a magánszféra korlátozását nem a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján végezte el. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a politikai és gazdasági életre hatást gyakorló indítványozóról annak az információnak a közlése, amely közpénzeket érintő üzleti kapcsolatokra vonatkozik, nem jelentette az indítványozó magánélethez való jogának a sérelmét. A többletinformációt nem hordozó, az indítványozó jó hírnevét, becsületét semmilyen mértékben nem sértő fényképek közzététele pedig az információ közlésével esik egy megítélés alá. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált ügyben a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban lévő döntésre jutott akkor, amikor megállapította, hogy a cikkben az indítványozó képmásának hozzájárulása nélkül történt bemutatása nem járt a képmáshoz fűződő jog aránytalan sérelmével, a szólás- és sajtószabadság mint a közügyek megvitatását biztosító alapjogok gyakorlásával szemben. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András volt.