MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
AKTUÁLIS
2017.06.30 Az Alkotmánybíróság 2017. július 17-től 2017. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. július 17-től 2016. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart.

TOVÁBB
LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

A legfrissebb határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. Az utóbbi időben született további döntések a Friss döntések menüpont alatt találhatóak.

2017.07.18 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2105/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 11-én elutasította a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.288/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, mint magánvádló feljelentést tett a terhelt ellen rágalmazás vétsége miatt. A járásbíróság megállapította a terhelt bűnösségét, a terheltet pedig arra kötelezte, hogy az indítványozó részére 10 000 Ft eljárási illetéket, valamint 150 000 Ft bűnügyi költséget fizessen meg. Mivel az indítványozónak, mint magánvádlónak a jogi képviselője az ügyvédi munkadíjról számlákat nem csatolt, ezért a bíróság a vonatkozó rendeletben foglaltak alapul vételével állapította meg a bűnügyi költség összegét, ellentétben a bejelentett és az „ügy tárgyi súlyához mérten rendkívül eltúlzott” költségtérítési igénnyel. Az ítélet ellen az indítványozó kizárólag a bűnügyi költség tekintetében jelentett be fellebbezést. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a kialkudott munkadíj harmadik félre háruló kifizetését korlátok közé szorította. Az indítványozó végül az alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint az eljáró bíróságok nem vették figyelembe az ügyvéd és az ügyfele között létrejött szerződést, továbbá nem indokolták megfelelően a döntésüket, így megsértették az Alaptörvényben foglalt jogait. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A testület egy korábbi határozatában rögzítette, hogy nagy jelentőségük van azoknak a garanciális jellegű rendelkezéseknek, amelyek a bűnügyi költség viselése tekintetében is biztosítják a ’tett-arányosság’ kötelező érvényesülését, illetve teret engednek a méltányosság gyakorlására is. Az eljáró bíróságok tekintettel voltak az alkotmányos szempontokra, mivel a bűnügyi költség összegét a részükre törvényben biztosított mérlegelési jogkörben állapították meg, döntésüket az alkotmányos elvárásnak megfelelően indokolták és tekintettel voltak arra is, hogy a pernyertes fél számára a bírói út igénybe vételével együtt járó – álláspontjuk szerint indokolható - költségek megtérüljenek

2017.07.18 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1620/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú ítélete és a Kttv. 179. §-a elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadása iránti igény)

2017.07.17 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1901/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 10-én elutasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy felperesének jogelődje, egy Torna Club (alperes) és egy részvénytársaság között szerződés jött létre, amelynek értelmében a közöttük korábban létrejött szerződéseket megszüntetik. A felperes a Torna Club ellen pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken, tekintettel arra, hogy sem az érintett jogok köréről, sem azok valós piaci értékéről nem született megállapodás. A Fővárosi Törvényszék pert megszüntető végzését a felperes fellebbezéssel támadta, a Fővárosi Ítélőtábla viszont helybenhagyta a végzést. A bírói indítvány szerint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény támadott rendelkezése az előtte folyamatban levő perben alkalmazandó jogszabály. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés a perbeli felperes tulajdonhoz való jogát korlátozta, mivel a peres felek magánjogi jogviszonyába olyan módon avatkozott, hogy arra a feleknek nem volt érdemi ráhatása, szerződéses akaratuktól függetlenül történt. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A testület megállapította, hogy támadott rendelkezés nem a tulajdonviszonyokba történő beavatkozásról és nem is tulajdonjog elvonásáról szól, hanem a kártalanítás kérdésében fennálló jogvita rendezésére vonatkozó, elsősorban a polgári perrendtartásról szóló törvényben található eljárási szabályokra utal.

2017.07.17 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/815/2016.)

Az Alkotmánybíróság július 11-én elfogadta a Kúria Pkf.IV.24.863/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó sajtó-helyreigazítási pert indított az alperessel szemben. Ugyanazon jogi képviselővel eljáró másik felperes által ugyanazon alperes ellen indított másik sajtó-helyreigazítási perben a bíróság tévesen ugyanazon sorszám alatt hozott ítéletet. Az indítványozó ügyében született ítélet téves számozása folytán a Fővárosi Törvényszék a két ítéletet azonos sorszám alatt postázta, ami a fellebbezési határidő bizonytalanságához vezetett. A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla, mint elkésettet 2.Pf.20.767/2015/2. számon hozott végzésével elutasította. A Kúria a másodfokú végzést helybenhagyta, indoklásában kifejtette, hogy az indítványozó által felhozott bizonyítékok nem cáfolták meg az ítélőtáblai végzésben megfogalmazott indokokat. Az Alkotmánybíróság által vizsgált kérdés az volt, hogy ha valamely hiba folytán - különösen, ha ez a hiba visszavezethető a bíróság tévedésére - nem állapítható meg egyértelműen a jogorvoslati határidő kezdete, és ezáltal a vége sem, akkor ennek hátrányos következményei a félre háríthatóak-e, vagyis megfosztható-e a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolható jogorvoslati jogától. A testület az indítványt megalapozottnak találta. Megállapította, hogy az eljáró bíróság úgy hárította az elkésettség jogkövetkezményeit az indítványozóra, hogy az ügyszámnak az ítéleten és a tértivevényen való elírásából fakadó beazonosítási nehézséget nem vette figyelembe, az ezzel kapcsolatos indítványozói érveléssel nem foglalkozott. Mindezzel pedig megsértette az indítványozó jogorvoslathoz való alapjogát.

2017.07.17 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/718/2016.)

Az Alkotmánybíróság július 11-én elutasította a Kúria Kfv.III.35.201/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó a panasszal támadott ítélet alapjául szolgáló eljárásokban felperesként vett részt, az eljáró bíróságok a NAV által meghozott határozatok megállapításainak felülvizsgálatát végezték el. Összességében az eljárás úgy zárult le, hogy az indítványozónak a NAV által megállapított adóhiányt, valamint annak késedelmi kamatait meg kell fizetnie, adóbírságot viszont nem. A panaszos indítványában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértését állította. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy téves a panaszos azon hivatkozása, miszerint a Kúria nem indokolta meg, miért minősült a felperes indítványozó a nem saját maga által feldolgozott szén vonatkozásában energiatermelő helyett energiakereskedőnek. Az a bírósági jogértelmezés, miszerint egy adott cég által annak saját munkavállalóival végeztetett feldolgozás esetében a szén feldolgozására utasítást adó természetes vagy jogi személy termelőnek, alvállalkozó bevonása esetén ellenben energiakereskedőnek minősül, kétségtelenül megkülönböztetést jelent, de nem jelent a fentiek értelmében alaptörvény-ellenes hátrányos megkülönböztetést, azaz diszkriminációt, mivel e megkülönböztetés a megkülönböztetett jogalanyokat nem azok kiszolgáltatottsága, kirekesztettsége, identitása miatt éri. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Juhász Imre és Dr. Salamon László alkotmánybíró.

2017.07.14 AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (IV/1952/2016.)

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk „egyházi” 1 %-áról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget.

2017.07.14 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/639/2016.)

Az Alkotmánybíróság július 10-én elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bhar.312/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, mint magánvádló rágalmazás vétsége miatt feljelentéssel élt. Egy országos napilapban olvasói levél formájában megjelent egy közlés, amely az indítványozó hitközségbe történő belépése kapcsán tartalmazta a „szándékosan becsapta vallási státuszával kapcsolatban”, illetve „lebukott szemfényvesztő” és „szemfényvesztést leplezett le” kijelentéseket. A harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül a vádlottat a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az indítványozó a kifogásolt harmadfokú ítélet alaptörvény-ellenességét részben abban látta, hogy a bíróság jogerős ítéletében olyan közlés tűrésére kötelezte, amely legbelsőbb magánügyét, a saját, illetve édesanyja vallási státuszát, származását érintette. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Miután jelen esetben az indítványozó a vallási közösségben vezetőként vagy tisztségviselőként olyan feladatot vállalt, illetve látott el, amely feladat része volt ezen vallási közösség külső, közösségen kívüli, azon túlmutató képviselete, nem lehet hivatkozni a hitének, vallási meggyőződésének szenzitív adat jellegére, mivel ezen feladatkör ráruházásakor önként járult hozzá annak a vallási közösségen kívüli, állam általi megismeréséhez. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Pokol Béla alkotmánybíró.

2017.07.13 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1191/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa július 10-én elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 214. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy felperese egy gazdasági társaságnak (Kft.) volt a vezető tisztségviselője. A Kft-vel szemben felszámolási eljárás indult, és megszűnésekor a társaságnak tízmillió forintot meghaladó adótartozása volt. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának nyomán az adóhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámát már nem automatikusan állapítja meg, hanem az adózói előéletet vizsgáló eljárás lefolytatását követően. Az adóregisztrációs eljárás során vizsgálandó adótartozás összeghatára 2012. január 1. napját követően tizenöt millió forint volt, melyet 2016. január 1-jei hatállyal öt millió forintra szállítottak le. A bírói kezdeményezés szerint a felek között folyamatban lévő perben vita tárgyát képezi, az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szigorított rendelkezéseit a hatályba lépés előtt lezárt jogviszonyokra is alkalmazni kell-e. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az új előírásokat „a hatályba lépést követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni, vagyis a korábban indult eljárásokban, ha még folyamatban vannak, nem. A támadott rendelkezésben nem ismerhető fel tiltott visszaható hatály: a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, és nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. A határozathoz Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

2017.07.13 AB határozat a Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20741/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről (IV/333/2016.)

Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta: a bírói függetlenségnek nem korlátja, hanem biztosítéka a törvényeknek való alávetettség, a bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyó bíróság visszaél saját függetlenségével, amely a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja.

2017.07.12 AB végzés bírói kezdeményezés alapján indult eljárások megszüntetéséről (III/2056/2016.)

Az ügy tárgya: a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 292-293. §-a elleni bírói kezdeményezés (szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülése)

TOVÁBBI LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK Becsuk
KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés