MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
AKTUÁLIS
2017.03.24 Sulyok Tamás: az alkotmánybíráskodás funkciója alapvetően megváltozott Magyarországon – az Alkotmánybíróság a rendszerváltás zárókövéből a jogállam zárókövévé vált

Az Alkotmánybíróság elnöke kaposvári előadásában kiemelte: 2012-re az alkotmánybírósági reform szinte elkerülhetetlenné vált. Korábban a testület történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott, annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. Az Alaptörvény hatálybalépésével egy olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét, amely jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a 2012 előtti működés.

TOVÁBB
LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

A legfrissebb határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. Az utóbbi időben született további döntések a Friss döntések menüpont alatt találhatóak.

2017.03.24 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1690/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa március 21-én elutasította a Kúria Mfv.II.10.033/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó gazdasági társaság ügyvezetője (a későbbi alperes) két olyan megbízási szerződést kötött, amelyekről az indítványozót (későbbi felperes) nem tájékoztatta, a teljesítést nem mutatta be, azonban a megbízások teljesítését igazolta, és kifizette. Az indítványozó kártérítési igénnyel lépett fel korábbi ügyvezetőjével szemben, aki az igény érvényesítése érdekében kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt. Az eljárás perré alakult, mely során a másodfokú jogerős ítélet megállapította, hogy az indítványozó keresete megalapozott volt. A másodfokú ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a Kúria ekkor az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Az indítványozó szerint a Kúria megsértette a kiszámíthatóság, előreláthatóság, végső soron a jogbiztonság követelményét is, mivel az alsóbb fokú bíróságok érvelését figyelmen kívül hagyta, és ezt nem indokolta. Álláspontja szerint sérült továbbá a jogorvoslathoz való alapjoga azáltal, hogy a Kúria ítélete ellen nincs helye jogorvoslatnak, illetve a jogegyenlőség is, mivel egyik félnek sem adatott meg a megfelelő bizonyítás lehetősége. Véleménye szerint az alperes harmadfokú bíróságként tekintett a Kúriára, túllépett a felülvizsgálati kérelem keretein, amikor olyan újszerű tényeket adott elő, amiket korábban kellett volna. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette: a Kúria megsértette a tisztességes eljáráshoz való alapjogát is. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt, az indítványozó hivatkozásai a jelen ügyben nem vetnek fel bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Önmagában nem tekinthető a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog kérdésének az, ha a Kúria a különböző álláspontú első- és másodfokú ítéletekben megállapított tényállástól részben eltérve a másodfokú ítéletben foglaltakkal ellentétes döntést hoz. Az alkotmányjogi panasz nem jelenti továbbá a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.

2017.03.24 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/200/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa március 21-én elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett képzések befejezését 2016. szeptember 1-jéig teszi lehetővé, és elrendeli azon hallgatók jogviszonyának megszüntetését, akik e határidőig nem szerzik meg a végbizonyítványt. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés a visszaható hatály tilalmába ütközik, ugyanis a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Álláspontja szerint a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya olyan jogi szabályozás mellett jött létre, amely az egyetemi tanulmányok elvégzésének időtartamát nem szabályozta, utóbb se határozzon meg ezzel kapcsolatos követelményeket. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a jogalkotó által egyszer kialakított feltételrendszer nem jelenti azt, hogy az soha többet nem módosítható, ilyen jellegű korlátozás sem az Alaptörvényből, sem a felsőoktatási hallgatói jogviszony jellegéből nem fakad. A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma nem értelmezhető akként, hogy a fennálló határozatlan időtartamú jogviszonyok a jövőre nézve semmilyen esetben sem változtathatók meg. Ha a jogviszonyok tartalmának megváltoztatása következtében az Alaptörvény valamely más rendelkezése, vagy valamely alapvető jog nem szenved sérelmet, az alkotmányellenesség nem állapítható meg. A hallgatói jogviszony a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény és a hallgató között jön létre, célja az, hogy a hallgató meghatározott végzettséget szerezzen, ehhez a tanulmányok folytatása csupán eszköz. A jogviszony a hallgatónak nem biztosít jogot ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményben korlátlan időtartamban folytasson tanulmányokat. A hallgatónak nemcsak jogosultságai vannak a képzésben való részvételre, hanem azzal kötelezettségek is együtt járnak. Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra is, hogy a jogviszony megszűnése nem akadályozza meg azt, hogy a hallgató ismételten beiratkozzon, illetve a törvény meghatározott feltételek mellett lehetőséget nyújt a korábban teljesített tárgyak elismertetésére is.

2017.03.24 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/81/2017.)

Az ügy tárgya: a Kúria Bf.II.980/2016/6. számú végzése elleni alktományjogi panasz (szabálysértő közbeszerzési eljárás, büntetőügy)

2017.03.22 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/55/2017.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa március 21-én elutasította a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. § (11) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 13.K.27.286/2016/20. számú ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói indítványt. A támadott, 2015. január 1-től hatályos rendelkezés szerint a közbeszerzés mellőzésével történt beszerzéseknél a 2015. január 1-e után feltárt jogsértések esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől számított öt év. A módosítást megelőzően, a perbeli esetben az alperesek közötti szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezés szerint az objektív elévülési határidő három év volt. Az indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezés alaptörvény-ellenes, mert a hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre a felek számára hátrányosabb rendelkezést ír elő. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a vizsgált rendelkezés nem állapít meg visszamenőlegesen kötelezettséget a feleknek, nem is teszi a meglévő kötelezettséget terhesebbé, és a felek korábban biztosított jogát sem vonja el. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

2017.03.22 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1821/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa március 21-én elutasította a Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. számú ítélete, a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.116/2015/7. számú ítélete, valamint a Kaposvári Törvényszék 19.P.21.212/2014/52. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó büntetőügyében született vádiratot az alperes úgy továbbította elektronikusan az Amerikai Egyesült Államokba, hogy a személyes adatait nem törölte. Az indítványozó adatkezeléssel összefüggő jogszabálysértés megszüntetése iránt keresetet indított, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyet a Kúria hatályában fenntartott. A kúriai ítélet szerint a felperes személyes adatait tartalmazó vádirathoz a büntetőeljárás sértettjeként jogszerűen jutott hozzá az alperes. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint az indítványozók adatai és maga a vádirat sem került nyilvánosságra, az abban szereplő adatokat pedig csak az eljárás szereplői ismerték meg, akik azokat az eljárási szerepük okán már amúgy is ismerték, így az indítványozókat nem érte érdemi alapjogsérelem. A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

2017.03.22 AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről (IV/1068/2016.)

Az ügy tárgya: a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.111/2015/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (becsületsértés)

TOVÁBBI LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK Becsuk

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés