EN

2016. december 14-én, életének 80. évében hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt Kilényi Géza egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja, az MTA doktora. Temetése 2017. január 3-án lesz.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában elutasította a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény elleni indítványokat.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének absztrakt értelmezése alapján megállapította, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2016. december 20-tól 2017. január 6-ig ítélkezési szünetet tart.

2016. november 3-án látogatást tett az Alkotmánybíróságon az Európai Parlament Alkotmányos Ügyek Bizottságának delegációja. A delegáció tagja volt Danuta Hübner, a Bizottság elnöke, az Európai Néppárt képviselője, Maite Pagazaurtúndua Ruiz, liberális képviselő, illetve Schöpflin György néppárti képviselő.

Gagik Harutyunyan, az örmény alkotmánybíróság elnökének meghívására a Jerevánban – a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának közreműködésével – rendezett nemzetközi konferenciára látogatott az Alkotmánybíróság delegációja 2016. október 19–24. között.

Az Alkotmánybíróság delegációja (Dr. Sulyok Tamás elnökhelyettes, Dr. Balsai István, Dr. Czine Ágnes, Dr. Juhász Imre, Dr. Salamon László, Dr. Stumpf István, Dr. Szalay Péter alkotmánybírók, Dr. Bitskey Botond főtitkár és Dr. Szabó Attila kabinetfőnök) az osztrák és a magyar alkotmánybíróság rendszeresen megtartott bilaterális megbeszélésén vett részt 2016 októberében Bécsben.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett határozatában döntött arról a bírói kezdeményezésről, amely a földforgalmi törvénnyel összefüggő törvénynek azt a rendelkezését kifogásolta, amely meghatározza, hogy az önkormányzati képviselőtestület földforgalmi tárgyú döntését kivel kell közölni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az értesítendők körét szűkítő törvényi rendelkezés sérti a jogorvoslathoz való jogot, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság elrendelte továbbá, hogy a megsemmisített rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság fenntartja azt a korábban tett megállapítását, hogy a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
Az Alkotmánybíróság ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett két határozatában, alkotmányjogi panaszok alapján indult eljárásokban, megsemmisítette az ezzel ellentétes bírói döntéseket, mert azok sértették az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.

Az Alkotmánybíróság 2016. október 18-án, kedden 11 óra 30 perckor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki három határozatát. A nyilvános ülésen az Alkotmánybíróság két olyan alkotmányjogi panasz tárgyában hirdet határozatot, amelyek rendőr képmásának nyilvánossága ügyében hozott bírói ítélet alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányultak. Szintén nyilvánosan hirdeti ki az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény földbizottság állásfoglalásával kapcsolatos rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés tárgyában hozott határozatát.

Az Alkotmánybíróság és a Kúria kutatási programot indít az Alaptörvény követelményei érvényesülésének bemutatására. A kutatási programban való részvételre a két testület közös pályázatot hirdet a jogtudomány képviselői számára.

Az Alkotmánybíróság delegációja – Sulyok Tamás elnökhelyettes és Szabó Attila kabinetfőnök – a bolgár alkotmánybíróság alapításának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián vett részt Szófiában.

2016. szeptember 15–17-e között Sulyok Tamás elnökhelyettes meghívására Budapestre látogatott Montenegró alkotmánybíróságának delegációja: Desanka Lopičić elnök, Mevlida Muratović és Budimir Šćepanović alkotmánybírók.

2016. szeptember 14-én rövid látogatást tett az Alkotmánybíróságon a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népi Bíróságának tagja, Bao Jian Geng bíró.

Az Alkotmánybíróság a mai napon, nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy a pótmagánvádas eljárásban a meghatalmazott védő díjának és költségének a viselésére vonatkozó szabályozás sérti a védelemhez való jogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért 2016. december 31-i hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló törvény 344. § (1) bekezdését.

Az Alkotmánybíróság 2016. szeptember 19-én, hétfőn 12 órakor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 344. § (1) bekezdése és a 344. § (1) bekezdéséből „a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből azt” szövegrészei alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés tárgyában hozott határozatát.

Az Alkotmánybíróság 2016. július 12-én, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2016. december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság ezzel egyidejűleg megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése nem alaptörvény-ellenes, ezért az annak megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az Alkotmánybíróság 2016. július 12-én, kedden 10 óra 30 perckor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság gyülekezési tárgyú ügyben hozott, 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában hozott határozatát.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2016. július 25-től 2016. augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart.

A pénzügyi ügyintézői munkakör ellátása köztisztviselői jogviszony keretében történik, a köztisztviselői jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) alapján írásbeli kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés határozatlan időre szól, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidővel, teljes munkaidőre. Az illetményre a Kttv. szabályai az irányadóak.

Az Alkotmánybíróság 2016. április 19-én hozott határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes az, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét. Ezért az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szólótörvény erre vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kapcsolatban megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság emellett a törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította, mert azok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket.