EN

 

Az alkotmánybírósági eljárás megindításának feltételei

1. Az indítványozói jogosultság

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben, valamint az új Abtv.-ben a hatásköreivel összefüggésben meghatározott jogosult indítványa alapján jár el.

Az alkotmányjogi panaszt csak az nyújthat be, akit a panasszal megtámadott bírósági vagy hatósági ügy érint.

2. Az indítvány benyújtása

Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt – az alkotmányjogi panasz kivételével – közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatára irányuló indítvány beérkezéséről az Alkotmánybíróság haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országos Választási Bizottságot.

Az alkotmányjogi panasz iránti indítványt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. A bíróság az alkotmányjogi panaszt továbbítja az Alkotmánybíróság részére. A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

Az alkotmányjogi panasz kivételesen közvetlenül az Alkotmánybíróságnál is előterjeszthető, amennyiben az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette az indítványozó.

3. Az indítvány tartalmi követelményei

Az indítványban egyértelműen meg kell jelölni az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza.  Az indítványban elő kell adni az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén pedig az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.

Az Alaptörvény értelmezésének esetét kivéve az indítványban meg kell továbbá jelölni az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést. A népszavazás elrendelésével összefüggő eljárás esetén meg kell jelölni az Országgyűlés határozatát, illetve az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő eljárás indítványozása kapcsán az alaptörvény-ellenes működést, magatartást vagy hatáskörgyakorlást.

Az indítványnak tartalmaznia kell az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit, valamint indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy népszavazás elrendelésével összefüggő Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel.

Az Alaptörvény vagy Alaptörvény-módosítás előzetes normakontroll vagy utólagos normakontroll keretében történő vizsgálatára irányuló indítványban – a hatásköri rendelkezés megjelölésén túl – meg kell jelölni azokat az Alaptörvény vagy Alaptörvény módosítása megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, amelyeket az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsértett. Indokolni kell, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása miért ellentétes a megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel, továbbá kifejezett kérelmet kell előterjeszteni az Alaptörvény vagy Alaptörvény módosítása megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybírósági döntés tartalmára.

Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak. Az alkotmányjogi panasz kivételével az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány nem vonható vissza.

4. Az indítvány formai követelményei

Az indítványt írásban kell benyújtani az Alkotmánybíróságra. Ez alól kivétel az alkotmányjogi panasz, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani az Alkotmánybíróságnak címezve. Elektronikus úton benyújtott indítvány érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

Az indítványban meg kell jelölni az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét, továbbá az alkotmányjogi panasz eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését illetően. Az indítványt alá kell írni.

Az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

5. Illetékmentesség, eljárási bírság

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga viseli.

Az Alkotmánybíróság eljárási bírsággal sújthatja, és a keletkező többletköltségek megfizetésére kötelezheti azt az indítványozót, aki az indítványozási jogát visszaélésszerűen gyakorolja, valamint azt az indítványozót és az eljárásában résztvevő más személyt, akinek szándékos magatartása késlelteti vagy akadályozza az alkotmánybírósági eljárás befejezését. Az eljárási bírság mértéke húszezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. Az eljárási bírságban és a költségekben marasztaló döntés a bírságolt személy kérelme alapján vagy hivatalból, különös méltánylást érdemlő okból, megváltoztatható.