EN

Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz részletes szabályai

Indítványminta űrlap letöltése (*.docx)>>

Ki és milyen esetekben nyújthatja be az alkotmányjogi panaszt?

Az Abtv. 27. §-a alapján az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújthat be alkotmányjogi panaszt, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti, valamint ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Határidő az alkotmányjogi panasz benyújtására

Az Abtv. 27. §-a alapján a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) alkotmányjogi panaszt írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon. Szóban, illetve telefax útján alkotmányjogi panasz előterjesztésére nincs lehetőség. Elektronikus úton kizárólag az elsőfokú bíróság útján lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha törvény az alkotmánybírósági eljárásra okot adó bírósági eljárásban az elektronikus kapcsolattartást lehetővé vagy kötelezővé teszi. Az alkotmányjogi panasz elektronikus úton történő benyújtására egyébként (pl. az Alkotmánybírósághoz történő benyújtására) nincs lehetőség. A döntés közlésének elmaradása esetén (pl.: ha a bíróság nem kézbesítette a sérelmezett döntést az indítványozó, vagy jogi képviselője részére) az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

Az indítványt, mellékleteit, valamint az egyéb szükséges iratotokat a határidő utolsó napjáig, tehát legkésőbb a 60. napon lehet benyújtani az elsőfokú bíróságnál, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A határidő a bírói döntés kézbesítését követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A 60 napos határidő elmulasztása esetén az indítvány benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán mulasztotta el a határidőt. Az igazolási kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani. A kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozónak a kérelemben valószínűsítenie kell. Az igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg elő kell terjeszteni az elbírálásra alkalmas indítványt is, ennek hiányában az Alkotmánybíróság az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.

Az alaptörvény-ellenesnek vélt bírói döntés közlésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának helye és módja

Az Abtv. 27. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell írásban, az indítványozó – illetve jogi képviselője – aláírásával ellátva az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. Az elsőfokú bíróság az alkotmányjogi panaszt – a bírósági döntésekkel együtt – továbbítja az Alkotmánybíróság részére. A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott jogerős döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti. A döntés végrehajtásának felfüggesztését az indítványozó is kezdeményezheti.

Az indítvány formai és tartalmi elemei

Az alkotmányjogi panasz indítványnak több tartalmi és formai követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozzon az üggyel.

Az indítványban fel kell tüntetni az indítványozó nevét, lakóhelyét, jogi személy esetében székhelyét, illetve a jogi személyt képviselő tisztségét, valamint mellékelni célszerű a képviseleti jogosultságot megalapozó dokumentumokat (aláírási címpéldány, illetve cégkivonat).

Nem közszereplő indítványozó esetében az indítványnak tartalmaznia kell, hogy az indítványozó hozzájárul-e személyes adatai közzétételéhez. (A nyilatkozat minta letölthető innen >>.)

Az alkotmányjogi panasznak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítvány mellékleteként meg kell küldeni mindazon dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

A határozott kérelem az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz esetében az következőket jelenti:

– az indítványnak tartalmaznia kell az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét [jelen esetben az Abtv. 27. §-ának megjelölését],

– a vizsgálandó bírói döntés(ek) pontos megnevezését, amelyben sérült az indítványozó Alaptörvényben biztosított valamely joga,

– a megsértett, Alaptörvényben biztosított jogot és e jogsérelem lényegét,

– az indítványban indokolni kell, hogy a sérelmezett bírói döntés(ek) miért ellentétes(ek) az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével,

– az indítványnak továbbá kifejezett kérelmet kell tartalmaznia a támadott bírósági döntés(ek) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.

Az indítványban utalni kell arra, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kell arról, hogy folyamatban van-e az ügyben felülvizsgálati eljárás, jogorvoslat a törvényesség érdekében vagy perújítás.

Ha az indítványozó a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, és a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el, az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye. Ebben az esetben a jogerős döntésre is kiterjedő alkotmányjogi panaszt a Kúria felülvizsgálati eljárást lezáró döntése után lehet előterjeszteni.

Az Abtv. 27. §-ra vonatkozó indítványminta letölthető innen >>

A főtitkári és az egyesbírói eljárás

Az Alkotmánybírósághoz érkező indítványokat az előkészítő eljárás és az indítványelemzés keretében legelőször az Alkotmánybíróság főtitkára vizsgálja meg. A főtitkár tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára, ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta (a kézbesítéstől vagy tudomásszerzéstől számított 60 napon túl terjesztette elő indítványát, és igazolási kérelmet nem terjesztett elő, valamint ha a kézbesítéstől vagy tudomásszerzéstől számított 180 nap elteltével nyújtotta be beadványát); ha nyilvánvalóan nem az arra jogosult terjesztette elő az indítványt; ha az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe; ha a beadvány nem minősül indítványnak; vagy ha az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár − az indítvány beérkezésétől számított hatvan napon belül − hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság – a főtitkár javaslatára – egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek. Ugyancsak egyesbírói eljárásban kell dönteni az igazolási kérelem tárgyában. Ha az igazolási kérelmet elkésve terjesztették elő, továbbá ha az elmulasztott cselekményt a kérelemmel egyidejűleg nem pótolta az indítványozó, az egyesbíró dönt – a főtitkár javaslatára – a kérelem visszautasításáról. Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

Ha az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál terjesztették elő, és az ügyben első fokon eljárt bíróság az indítvány tartalmából megállapítható, a főtitkár az indítványt megküldi az elsőfokú bíróságnak; ha azonban nem állapítható meg egyértelműen az ügyben első fokon eljárt bíróság, az indítványt az egyesbíró végzéssel visszautasítja.

Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezzel együtt kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére.

Az Abtv. 27. § alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadása

Az előkészítő eljárást követően az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálja meg. Ha a testület arra jut, hogy az indítvány nem befogadható, akkor az indítványt visszautasítja. Ha nincs ok a visszautasításra, akkor az alkotmányjogi panaszt be kell fogadni. A befogadási eljárás során felmerülő kérdések közül az alábbiak a legfontosabbak.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt abban az esetben fogadja be, ha azt egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújtotta be. Mivel az Abtv. 27. § alapján az indítványozó bírósági döntést támad, így az érintettség kérdése többnyire a bírósági eljárásban érintett fél meghatározásában merül ki. Kivételesen a perben nem szereplő természetes személyek is jogosulttá válhatnak alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Erre példa az az eset, amikor a perben nem szereplő felperesi hozzátartozók érintettségüket a felpereshez fűződő szoros családi kötelékkel igazolták, valamint azzal, hogy a támadott ítélet az ő Alaptörvényben biztosított jogaikat is közvetlenül sérti. Az indítványban nem hozzátartozójuk, hanem saját Alaptörvényben biztosított jogaik sérelme miatt fordultak az Alkotmánybírósághoz, ami alapján az indítványozókat az Alkotmánybíróság jogosultnak és érintettnek tekintette [3075/2017. (IV. 19.) AB végzés]. Az Alkotmánybíróság állást foglalt nem természetes személy indítványozási jogosultságáról, amikor egy párt indítványa kapcsán kimondta, hogy „nyilvánvalóan érintettnek tekinthető, hiszen a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepelt.” [31/2013. (X. 28.) AB határozat]. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a közérdekű érdekérvényesítő szervezetek természetes személyek jogai érvényesítése érdekében nem terjeszthetnek elő alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a alapján [3133/2013. (VII. 2.) AB végzés]. Ugyanakkor – a testület gyakorlata szerinti – ezen szervezetek az egyedi ügyben érintett természetes személyek képviseletében előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt.

A büntető ügyekben benyújtott alkotmányjogi panaszok esetén az érintettséget illetően vizsgálandó, hogy a büntetőeljárás keretein belül milyen minőségben vett részt az alkotmányjogi panaszos. Az érintettség megítélése során fontos szempont annak mérlegelése, hogy – az alkotmányjogi panaszos eljárásjogi pozíciója alapján – lehet-e alkotmányos összefüggés az alkotmányjogi panaszt előterjesztő és az állított alapjogsérelem között. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint érintettnek tekinthető a vádlott. Önmagában a sértetti pozíció azonban nem biztosít alapot a személyes érintettség megállapítására. Az érintettséget megalapozhatja, ha a panaszos sértetti minőségén túl, magánvádlóként lépett fel az alapügyben, és személyére vonatkozóan alapjogát érintő bírósági döntés született [1/2015. (I. 16.) AB határozat]. Pótmagánvádló érintettségének megállapítására akkor kerülhet sor, ha a pótmagánvádló által állított sérelem olyan Alaptörvényben garantált joggal kapcsolatban merült fel, amelyet a jogalkotó a Be. meghatározott rendelkezései közvetítésével is biztosítani kívánt számára [14/2015. (V. 26.) AB határozat, 11/2017. (V. 26.) AB határozat].

Az állam, az állami szervek alkotmányjogi panasz előterjesztésére akkor jogosultak, ha nem közjogi, hanem magánjogi jogalanyként vettek részt az adott – főként kötelmi, dologi, munkajogi jogi –jogviszonyban. Elsősorban az Alaptörvényben foglalt azon alapjogok sérelme és védelme merülhet fel ilyen esetben az alkotmányjogi panasz alapjául, amelyek a vagyonjogi viszonyok alkotmányos kereteit jelenítik meg. Emellett a polgári jogviszonyban félként fellépő állami szervnek, e jogai védelmében indított peres eljárásban ugyanolyan jogokat kell élveznie, mint a másik félnek, így megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog, és a jogorvoslathoz való jog. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az állam, vagy annak szervei által létrehozott olyan jogi személyek, amelyek közhatalmat nem gyakorolnak, nem zárhatóak el az alkotmányjogi panasz igénybevételétől [3149/2016. VII. 22.) AB végzés, 3091/2016. (V. 12.) AB határozat, 3005/2017. (II. 1.) AB végzés].

Az Abtv. 27. § alapján az Alkotmánybírósághoz csak az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntéssel szemben lehet fordulni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata – és a jogszabályban meghatározottak alapján – nem minősülnek érdemi döntésnek, illetve az eljárást befejező döntésnek sem a végrehajtásról hozott végzések, valamint a kényszereszközök alkalmazását elrendelő határozatok sem [3254/2012. (IX. 28.) AB végzés]. Nem tekinthetők érdemi döntésnek továbbá az előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló döntések sem [3036/2013. (II. 12.) AB végzés]. Nincs helye az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet azért utasítja el, mert a hiánypótlás vagy kiegészítés kétség kívül elmaradt [3021/2013. (I. 28.) AB végzés].

Ugyanakkor alkotmányjogi panasz tárgya lehet a büntetőeljárásban hozott döntések közül a vád tartalmi elbírálásáról, illetve a büntetőjogi felelősségről szóló határozat, azaz az ügydöntő határozatok közül a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet. Az ügydöntő végzések – a tárgyalás mellőzésével hozott végzés és az eljárást megszüntető végzés – nem tekinthetők az Abtv. szerinti érdemi döntésnek, azonban ezek a határozatok is vizsgálhatóak alkotmányjogi panasz keretében, mert megfeleltethetőek az Abtv. 27. § második fordulatának, a bírósági eljárást befejező döntésnek [3002/2014. (I. 24.) AB végzés].

Az Alkotmánybíróságnak a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatával összefüggésben hozott döntései szerint nem minősül az eljárást befejező egyéb döntésnek vagy érdemi döntésnek „ha a támadott kúriai ítélet egy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során hozott jogerős ítéletet, valamint a másodfokú közigazgatási határozatot teljes egészében hatályon kívül helyező és a másodfokon eljáró közigazgatási hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntés.” [3370/2012. (XII. 15.) AB végzés]

Visszautasítást eredményez ugyanakkor az is, ha az indítvány nem vet fel bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Ebben a körben kerültek elutasításra azok az indítványok, amelyek a bírói jogértelmezés, illetve mérlegelés körébe tartozó döntések felülvizsgálatára (pl.: bizonyítékok felülmérlegelésére, bírói mérlegelés felülvizsgálatára, vagy negyedfokú jogorvoslatra) irányultak.

Fontos kiemelni, hogy az indítványozónak nem elegendő az Alaptörvényben foglalt jogát megneveznie, hanem alkotmányjogi érvekkel alá kell támasztania azt is, hogy e joga hogyan és miért sérült a bírósági eljárás során. Jellemző probléma, hogy az indítványozó a bíróságok törvényértelmezését, annak helyességét vitatja, anélkül, hogy megnevezné, mely, az Alaptörvényben biztosított jogát sérti a támadott ítélet. Nem fogadható be az alkotmányjogi panasz tehát, ha az indítványozó csupán a vitatott ítélet általános alaptörvény-ellenessége mellett hoz fel érveket, azzal, hogy állítása szerint a bíróság például túllépte törvényértelmezési és jogszabály-alkalmazási hatáskörét [3233/2012. (IX. 28.) AB végzés].

Az Alkotmánybíróság továbbá számos alaptörvényi rendelkezésről kimondta, hogy azokra nem lehet alkotmányjogi panaszt alapítani: önmagában az Alaptörvény preambulumára, az E) cikk (1)–(3) bekezdéseire (uniós jog), az N) cikkre (fenntartható költségvetési gazdálkodás), az R) cikkre (alkotmányértelmezés), a T) cikkre (jogszabályok), a Q) cikk (2)–(3) bekezdéseire (nemzetközi jog), az I. cikkre (alapvető jogok), a XII. cikk (2) bekezdésére (teljes körű foglalkoztatás), a XX. cikkre (testi és lelki egészség), a XXIV. cikk (2) bekezdésére (jogellenesen okozott kár megtérítése), a 28. cikkére (jogértelmezés), valamint a 25. cikk (1) és (3) bekezdésére (joggyakorlat egysége) nem hivatkozhatnak sikerrel az indítványozók alkotmányjogi panasz keretében.

Az Alkotmánybíróság több esetben hangsúlyozta, hogy az eseti mérlegelésen alapuló rendes bírósági döntést – a bizonyítékok mérlegelését és a jogszabálynak a tényállással összefüggő értelmezését illetően – nem bírálhatja felül.

Hasonlóan az előzőekben kifejtettekhez az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az észszerű határidőn belüli eljáráshoz való jog sérelme a bírói döntés érdemét nem befolyásolja, tehát az olyan alkotmányjogi panasz, amelyik ezen kívül nem vezet elő más, az Alaptörvényben foglalt jogának sérelmével összefüggő indokolást, nem befogadható.