EN

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz részletes szabályai

Indítványminta űrlap letöltése (*.docx)>>

Ki és milyen esetekben nyújthatja be az alkotmányjogi panaszt?

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be az ügyében lefolytatott bírósági eljárás során. A panaszt csak akkor lehet benyújtani, ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Határidő az alkotmányjogi panasz benyújtására

Az Abtv. 26. § (1) bekezdés alapján a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon. Szóban, illetve telefax útján alkotmányjogi panasz előterjesztésére nincs lehetőség. Elektronikus úton kizárólag az elsőfokú bíróság útján lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha törvény az alkotmánybírósági eljárásra okot adó bírósági eljárásban az elektronikus kapcsolattartást lehetővé vagy kötelezővé teszi. Az alkotmányjogi panasz elektronikus úton történő benyújtására egyébként (pl. az Alkotmánybírósághoz történő benyújtására) nincs lehetőség. A döntés közlésének elmaradása esetén (pl. ha a bíróság nem kézbesítette a sérelmezett döntést az indítványozó, vagy jogi képviselője részére) az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

Az indítványt, mellékleteit, valamint az egyéb szükséges iratotokat a határidő utolsó napjáig, tehát legkésőbb a 60. napon lehet benyújtani az elsőfokú bíróságnál, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A határidő a bírói döntés kézbesítését követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A 60 napos határidő elmulasztása esetén az indítvány benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán mulasztotta el a határidőt. Az igazolási kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani. A kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozónak a kérelemben valószínűsítenie kell.

Az alaptörvény-ellenesnek vélt bírói döntés közlésétől, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának helye és módja

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint előterjesztett alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell írásban, az indítványozó – illetve jogi képviselője – aláírásával ellátva – az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. Az elsőfokú bíróság az alkotmányjogi panaszt – az ügyben született bírósági döntésekkel együtt – továbbítja az Alkotmánybíróság részére. A bíróság az alkotmányjogi panaszban sérelmezett jogszabályi rendelkezés alkalmazásával született jogerős bírósági döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti. A döntés végrehajtásának felfüggesztését az indítványozó is kezdeményezheti.

Az indítvány formai és tartalmi elemei

Az alkotmányjogi panasz indítványnak több tartalmi és formai követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozzon az üggyel.

Az indítványban fel kell tüntetni az indítványozó nevét, lakóhelyét, jogi személy esetében székhelyét, illetve a jogi személyt képviselő tisztségét, valamint mellékelni célszerű a képviseleti jogosultságot megalapozó dokumentumokat (pl. aláírási címpéldány, illetve cégkivonat).

Nem közszereplő indítványozó esetében az indítványnak tartalmaznia kell, hogy az indítványozó hozzájárul-e személyes adatai közzétételéhez. (A nyilatkozat minta letölthető innen >>.)

Az alkotmányjogi panasznak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítvány mellékleteként meg kell küldeni mindazon dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják. A határozott kérelem az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz esetében az következőket jelenti:

– az indítványnak tartalmaznia kell az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét [jelen esetben az Abtv. 26. § (1) bekezdésének megjelölését];

– a vizsgálandó jogszabályi rendelkezés és bírói döntés pontos megnevezését, amelyben a bíróság a sérelmezett jogszabályt/jogszabályi rendelkezést alkalmazta;

– a megsértett, Alaptörvényben biztosított jogot és e jogsérelem lényegét;

– az indítványban indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével;

– az indítványnak továbbá kifejezett kérelmet kell tartalmaznia az adott jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.

Az indítványban utalni kell arra, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kell arról, hogy folyamatban van-e az ügyben felülvizsgálati eljárás, valamint jogorvoslat a törvényesség érdekében vagy perújítás. Ha az indítványozó a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, és a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye. Ebben az esetben a jogerős döntésre is kiterjedő alkotmányjogi panaszt a Kúria felülvizsgálati eljárást lezáró döntése után lehet előterjeszteni.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdésre vonatkozó indítványminta letölthető innen >>

A főtitkári és az egyesbírói eljárás

Az Alkotmánybírósághoz érkező indítványokat az előkészítő eljárás és az indítványelemzés keretében legelőször az Alkotmánybíróság főtitkára vizsgálja meg. A főtitkár tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára

– ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta (a kézbesítéstől vagy tudomásszerzéstől számított 60 napon túl terjesztette elő indítványát, és igazolási kérelmet legkésőbb a főtitkári felhívásra sem terjesztett elő, illetve ha a kézbesítéstől vagy tudomásszerzéstől számított 180 nap elteltével nyújtotta be beadványát);

– ha nyilvánvalóan nem az arra jogosult terjesztette elő az indítványt;

– ha az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe;

– ha a beadvány nem minősül indítványnak, vagy

– ha az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti. A hiánypótlásra adott harminc napos határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, ezért az Alkotmánybíróság ilyen esetben is megszünteti az eljárást.

Az Alkotmánybíróság – a főtitkár javaslatára – egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek. Ugyancsak egyesbírói eljárásban kell dönteni a panasz benyújtására nyitva álló 60 napos határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelem tárgyában. Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

Ha az Abtv. 26. § (1) bekezdés vagy 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál terjesztették elő, és az ügyben első fokon eljárt bíróság az indítvány tartalmából megállapítható, a főtitkár az indítványt megküldi az elsőfokú bíróságnak; ha azonban nem állapítható meg egyértelműen az ügyben első fokon eljárt bíróság, az indítványt az egyesbíró végzéssel visszautasítja.

Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezzel együtt kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadása

Az előkészítő eljárást követően az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálja meg. Ha a testület arra jut, hogy az indítvány nem befogadható, akkor az indítványt visszautasítja. Ha nincs ok a visszautasításra, akkor az alkotmányjogi panaszt be kell fogadni. A befogadási eljárás során felmerülő kérdések közül az alábbiak a legfontosabbak.

Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nem fogadja be, ha az indítványozó érintettsége nem állapítható meg (pl. az indítványozó a bírói döntésben nem szerepel félként), vagy ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki (pl. az ügyben még nem született jogerős bírói döntés). A jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége azonban nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra, tehát a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem előfeltétele az alkotmányjogi panasz benyújtásának.

Visszautasítja az Alkotmánybíróság a panaszt akkor is, ha az abban felvetett problémát korábban már elbírálta (res iudicata). Mindezek alapján nincs helye alkotmánybírósági eljárásnak, ha alkotmányjogi panasz alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, és az indítványozó ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozik és a körülmények alapvetően nem változtak meg.

Az indítványt akkor is visszautasítja az Alkotmánybíróság, ha az indítvány elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ha a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozat elmaradt, s mindez az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve ha az indítvány egyéb okból nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha a panasszal támadott jogszabályi rendelkezést az érintett egyedi ügyében a jogerős (érdemi) döntés meghozatala során az eljáró bíróság alkalmazta. Főszabályként az Alkotmánybíróság ragaszkodik ahhoz, hogy a támadott bírósági döntés megnevezze azt a jogszabályt, amelynek megsemmisítését az indítványozó kérte. Azonban olyan eset is előfordult, amikor a hivatkozott bírói döntésben nem jelölték meg kifejezetten a támadott jogszabályt, de egyértelmű volt, hogy az ügyben a bíróság döntése az adott jogszabályon alapult.

Az alkotmányjogi panaszban főszabály szerint Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet hivatkozni, azonban a kialakult joggyakorlat alapján a jogállamiság sérelmére is alapítható alkotmányjogi panasz, amennyiben az indítványozó a visszaható hatályú jogalkotásra vagy a felkészülési idő hiányára hivatkozik. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, amely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén – lehet alapítani. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem tartotta befogadhatónak, így visszautasította azokat a panaszokat, ahol általánosságban hivatkoztak a jogállamiság sérelmére, illetve a jogbiztonság elvére [3107/2013. (V. 17.) AB határozat], vagy tartalmi szempontból valójában a normavilágosság sérelmét állította az indítványozó [pl.: 3252/2012 (IX. 28.) AB végzés], illetve amikor az indítványozó csupán utalt a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának megsértésére, de azt nem igazolta kellően [3114/2013. (VI. 4.) AB határozat].

Az érdemi bírói döntésre vonatkozó kitétellel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlatából megállapítható, hogy elsődlegesen azon döntések esetén van helye az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának, ahol az ügy – a jogorvoslati lehetőség kimerítéséből következően – jogerősen lezárult, vagyis a bíróság az ügyet érdemben befejezte [3246/2012. (IX. 28.) AB végzés]. Az ügy érdemében hozott döntések mellett azonban lehetőség van alkotmányjogi panasszal támadni perjogi értelemben ügydöntőnek nem minősülő határozatokat is, amelyek esetében az Alaptörvényben biztosított jog sérelme bizonyítható, mivel az alapjogsérelem az érdemi döntés meghozatala előtt, és az érdemi döntéssel nem orvosolható módon is bekövetkezhet {pl.: eljárást felfüggesztő végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadása [3057/2015. (III. 31.) AB határozat]}.

Mérlegelést igénylő fontos tartalmi kritérium, hogy az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Abtv. 29. §-ában foglalt két feltétel vagylagos. Az Alkotmánybíróság tehát külön-külön vizsgálja, hogy az alkotmányjogi panasz felvet-e bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és az egyik feltétel fennállása már megalapozhatja a 29. §-ban foglalt befogadási feltétel teljesülését.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatából ezen szakaszra alapított visszautasítások leggyakoribb indokai a következők voltak: az indítványban ismertetett probléma nem alkotmányossági kérdés; rendes bírói jogértelmezési kérdésről van szó; az indítvány a tényállás felülvizsgálatára irányul, illetve bizonyítékok újraértékelését kéri; vagy nem tartalmaz „új” alkotmányossági kérdést; valamint nem érinti érdemben az indítványozó helyzetét. Az Alkotmánybíróság gyakorlatából megállapítható, hogy az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek olyannak kell lennie, amely képes hatással lenni az alapul fekvő egyedi ügyre.

Az Alkotmánybíróság a befogadás visszautasításáról végzésben rendelkezik, melyben röviden ismerteti a visszautasítás okát. A végzést az Alkotmánybíróság megküldi az indítványozónak és az elsőfokú bíróságnak, illetve azt anonimizálva közzéteszi a honlapján, valamint az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapjában. A panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság nem hoz végzést, azonban a döntéséről értesíti az indítványozót és az elsőfokú bíróságot, illetve értesíthet más érdekeltet is.