EN

1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról

(hatályos: 2011. december 31-ig)

Az Országgyűlés a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében – az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására – a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Az Alkotmánybíróság hatásköre

1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;

b) a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;

c) a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;

d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;

e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;

f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;

g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;

h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

2. § Az Alkotmánybíróság megállapítja saját költségvetését, amelyet az állami költségvetés részeként jóváhagyás céljából előterjeszt az Országgyűlésnek.

II. fejezet

Az Alkotmánybíróság szervezete

3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom.

4. § (1) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból – köztük az elnökből és helyettes elnökből – álló testület.

(2) Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja a helyettes elnökét, aki e tisztségre újraválasztható. Az újraválasztás nem érinti az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási idejét.

5. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte.

(2) Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához az állam- és jogtudományi végzettség szükséges.

(3) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be.

6. § Az Alkotmánybíróság tagjaira és elnökére az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.

7. § A javasolt személyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága meghallgatja.

8. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét figyelembe véve választja meg.

(2) Ha az Országgyűlés a jelölteket nem választja meg, a 6. §-ban meghatározott jelölő bizottság még azon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.

(3) Az Alkotmánybíróság tagja tizenkét évre kerül megválasztásra. Az Alkotmánybíróság tagja egyszer újraválasztható.

(4) Az Alkotmánybíróság új tagját az elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. Ha az Országgyűlést előzőleg feloszlatták, a választást az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését követő egy hónapon belül kell megtartani.

9. § (1) Az alkotmánybírói megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztség, illetve megbízatás. Az alkotmánybíró a tudományos és oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelemben részesülő, valamint a lektori és a szerkesztői tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.

(2) Az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.

9/A. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente, illetőleg ha megbízatása megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre megállapított adattartalommal és adatkezelési szabályokkal.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Alkotmánybíróság Hivatala tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat tartalmát az Alkotmánybíróság teljes ülése ellenőrzi. Az Alkotmánybíróság tagjának vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános.

10. § (1) Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban a 9. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig, valamint a 9/A. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén annak teljesítéséig az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja és tiszteletdíjban nem részesülhet.

(2) Ha az Alkotmánybíróság tagja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg tagsága megszűnését.

11. § Az Alkotmánybíróság tagja a hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz az Alkotmány feltétlen megtartására és kötelességei lelkiismeretes teljesítésére.

12. § Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és törvények alapján hozzák meg.

13. § Az Alkotmánybíróság elnökének illetményét és juttatásait külön törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság többi tagjának – köztük a helyettes elnökének – a díjazása megegyezik a miniszterek díjazásával azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótléka a miniszteri illetménypótlék másfélszerese. Egyebekben az Alkotmánybíróság tagja a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

14. § Az alkotmánybírákat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

15. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik:

a) a 70. életév betöltésével;

b) a megbízatási időtartam [8. § (3) bek.] leteltével;

c) halállal;

d) lemondással;

e) összeférhetetlenség megállapításával;

f) felmentéssel;

g) kizárással.

(2) Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-d) pontja esetében az Alkotmánybíróság elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés e), f) és g) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot.

(3) Az Alkotmánybíróság tagja a 70. életévének betöltésekor nyugállományba vonul.

(4) A lemondást írásban kell közölni az Alkotmánybíróság elnökével, aki köteles azt elfogadni.

(5) Ha az Alkotmánybíróság tagjának személyével kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel (9. §), azt meg kell szüntetnie. Ha ez az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés időpontjától számított tíz napon belül nem történik meg, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az illető alkotmánybírósági tagsága megszűnt. Az Alkotmánybíróság tagja az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági határozat meghozatalának időpontjától a teljes ülés újabb döntéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(6) Felmentéssel szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(7) Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált, és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja. Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, valamint azt, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.

16. § (1) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a 15. § (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján szűnik meg, az Alkotmánybíróság új tagját a 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megválasztani. A megbízatás megszűnésének a 15. § (1) bekezdésének c)g) pontjában szabályozott eseteiben a megüresedett helyet két hónapon belül kell betölteni.

(2) A megüresedett hely betöltésére az 5-11. §-ban foglaltak az irányadók.

17. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke

a) összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét,

b) összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését,

c) képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt,

d) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír.

(2) Az Alkotmánybíróság elnökét akadályoztatása esetén a helyettes elnök helyettesíti.

18. § (1) Az ügyvitel és előkészítés teendőit az Alkotmánybíróság Hivatala látja el.

(2) Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg.

III. fejezet

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

Az eljárás közös szabályai

19. § Ha e törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az Alkotmánybíróság eljárása során a jogi képviselet, az anyanyelv használatának biztosítása, a bírák kizárása tekintetében a Polgári Perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

20. § Az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el.

21. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti eljárást – a 33-36. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint – indítványozhatják:

a)

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány.

(2) Az 1. § b) pontja szerinti eljárást bárki indítványozhatja.

(3) Az 1. § c) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:

a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány vagy annak tagja,

d) az Állami Számvevőszék elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a legfőbb ügyész.

(4) Az 1. § d)e) pontja szerinti eljárást bárki indítványozhatja.

(5) Az 1. § f) pontja szerinti eljárást azok a szervek indítványozhatják, amelyek között a hatásköri összeütközés felmerült.

(6) Az 1. § g) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:

a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány vagy annak tagja,

d) az Állami Számvevőszék elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a legfőbb ügyész.

(7) Az 1. § c) és e) pontja szerinti eljárás hivatalból is indulhat.

(8) Törvény az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon kívül másokat is feljogosíthat az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozására.

22. § (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni.

(2) Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia.

(3) Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak.

23. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke a nem jogosult által előterjesztett indítványt megküldi az indítványozásra jogosult szervnek, a nyilvánvalóan alaptalan indítványt pedig elutasítja.

(2) Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó indítványt az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.

24. § Az Alkotmánybíróság által kért adatokat mindenki köteles rendelkezésére bocsátani.

25. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el.

(2) Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján – szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával – folytatja le a bizonyítási eljárást. Egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható.

(3) Az Alkotmánybíróság zárt ülésen, általában – az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározott esetek kivételével – szótöbbséggel hozza meg határozatát, amelyet meg kell indokolni. A határozatot az indítványozónak kézbesíteni kell.

26. § Az Alkotmánybíróság tagja esetleges külön véleményét – annak írásbeli indoklásával együtt – jogosult az iratokhoz csatolni.

27. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.

28. § (1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illeték- és költségmentes.

(2) Az Alkotmánybíróság az eljárásából eredő költségeket felszámíthatja az indítványozónak, ha annak rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható.

29. § Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés – az Alkotmánybíróság javaslatára – törvényben határoz meg.

30. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:

a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény és az Országgyűlés ügyrendje aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;

b) a nemzetközi szerződések aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;

c) a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;

d) a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;

e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;

f) az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat megalkotása;

g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése;

h) az Alkotmánybíróság tagjának személyével kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi ok megállapítása;

i) az Alkotmánybíróság tagjának – az összeférhetetlenségi ok meg nem szüntetése miatt – a tagság megszűnésének megállapítása;

j) az Alkotmánybíróság tagjának megbízatás alóli felmentése;

k) az Alkotmánybíróság tagjának kizárása az Alkotmánybíróság tagjai közül;

l) minden egyéb olyan ügyben, amelynek teljes ülésen való elbírálását az Alkotmánybíróság elnöke vagy három tagja javasolja.

(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az összes tagjaiból áll.

(3) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság nyolc tagja, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van.  Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök akadályoztatása esetén a 17. § (2) bekezdése az irányadó.

(4) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén az Alkotmánybíróság tagjai szavazati joggal vesznek részt. Az ülésen a zárt ülés elrendeléséig jelen lehet és felszólalhat a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az igazságügyért felelős miniszter és az indítványozó, illetőleg részt vehetnek az Alkotmánybíróság elnöke által esetenként meghívott más személyek.

31. § (1) Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsai – a törvény kivételével – az 1. § b) és c) pontjában, valamint az 1. § d)f) pontjában meghatározott ügyekben járnak el.

(2) A tanács akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag jelen van.

(3) A tanács ülésén az Alkotmánybíróság tanácsot vezető tagja által esetenként meghívott személyek vehetnek részt.

32. § Az Alkotmánybíróság teljes ülése vagy három tagú tanácsai eljárnak mindazokban az ügyekben is, amelyeknek az elbírálását törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje a hatáskörükbe utalja.

IV. fejezet

EGYES ELJÁRÁSOK

Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata

33. §

34. § (1) Az Országgyűlés az ügyrendjét – annak elfogadása előtt, az aggályosnak tartott rendelkezés megjelölésével – az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

(2) Ha az Alkotmánybíróság az ügyrend aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, az alkotmányellenességet az Országgyűlés megszünteti.

35. § (1) A köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését megvizsgálja.

(2) Ha az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti.

36. § (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány nemzetközi szerződés megerősítése előtt kérheti a nemzetközi szerződés aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát.

(2) Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződés aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a nemzetközi szerződés mindaddig nem erősíthető meg, amíg a nemzetközi szerződést kötő szerv vagy személy az alkotmányellenességet meg nem szünteti.

Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata

37. § Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz teljes vagy részbeni megsemmisítését.

38. § (1) A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

(2) Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes.

39. § Ha a Kormány rendeleténél alacsonyabb szintű törvénysértő jogszabállyal, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszközzel szemben az ügyész – általános törvényességi felügyeleti jogkörében – óvást nyújtott be, amellyel az aktust kibocsátó szerv nem ért egyet, e szerv az óvást az Alkotmánybíróság elé terjeszti elbírálás végett, és erről az előterjesztés indokainak közlésével az ügyészt értesíti.

40. § Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy a közjogi szervezetszabályozó eszközt teljesen vagy részben megsemmisíti. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, vagy törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság kizárólag akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó, az Alkotmány 69. §-a szerinti jogokat sérti.

41. § Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatát közzé teszi a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben a közjogi szervezetszabályozó eszközt közzé tették.

42. § (1) A 40. §-ban foglalt esetben a határozat közzétételét követő napon veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak a közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy annak rendelkezése.

(2) A már kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály az alkotmányellenességének megállapítása esetén nem lép hatályba.

43. § (1) Azt a jogszabályt vagy a közjogi szervezetszabályozó eszközt, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni.

(2) A jogszabálynak vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz megsemmisítése, – (3) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

(3) Az Alkotmánybíróság elrendeli az alkotmányellenes jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetőleg intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

(4) Az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha az Alkotmánybíróság a törvényt vagy a törvényi rendelkezést az Alkotmány 32/A. § (3) bekezdése alapján nem semmisítheti meg.

A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

44. § Az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg a 21. § (3) bekezdésében meghatározott szervek vagy személyek indítványára a nemzetközi szerződésbe ütközés szempontjából megvizsgálja a jogszabályt vagy a közjogi szervezetszabályozó eszközt.

45. § (1) Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszköz a nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt, illetőleg közjogi szervezetszabályozó eszközt teljesen vagy részben megsemmisíti.

(2) A megsemmisítésről szóló határozat közzétételére, valamint a megsemmisítés jogkövetkezményeire a 41-43. §-ban foglaltak az irányadók.

46. § (1) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely magasabb szintű, mint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály, akkor az ellentét feloldása érdekében – a körülmények mérlegelése alapján, határidő megjelölésével – felhívja a nemzetközi szerződést kötő szervet vagy személyt, illetőleg a jogalkotó szervet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellentét feloldása érdekében felhívott szerv vagy személy a megjelölt határidőn belül köteles feladatának eleget tenni.

47. § (1) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.

(2) A mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni.

Az alkotmányjogi panasz

48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárására a 40-43. §-ban foglaltak az irányadók.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség

49. § (1) Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.

(2) A mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni.

Hatásköri összeütközés

50. § (1) Ha – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését.

(2) Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.

Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

51. § (1) Az Alkotmánybíróság a 21. § (6) bekezdésében meghatározottak indítványára értelmezi az Alkotmány egyes rendelkezéseit.

(2) Az Alkotmánybíróság az értelmező határozatát a Magyar Közlönyben közzé teszi.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az Alkotmánybíróság működését 1990. január 1-jén kezdi meg.

53. § (1) Az Alkotmánybíróság megalakításakor az Országgyűlés átmenetileg az Alkotmánybíróságnak csak öt tagját választja meg. A megválasztott tagok maguk közül megválasztják az Alkotmánybíróság helyettes elnökét.

(2) E törvény hatálybalépésének időpontja előtt a 6. §-ban meghatározott jelölő bizottság az Országgyűlés elé terjeszti az Alkotmánybíróság tagjainak személyére vonatkozó javaslatát.

(3) Az Alkotmánybíróság valamennyi tagjának megválasztásáig az Alkotmánybíróság a teljes ülés hatáskörébe utalt ügyekben is eljár, az Alkotmánybíróság elnökének hatáskörét pedig az elnök megválasztásáig a helyettes elnök látja el.

(4) Az Alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe utalt ügyekben az átmenetileg öt tagból álló Alkotmánybíróság akkor határozatképes, ha a döntésnél legalább az Alkotmánybíróság négy tagja jelen van. Szavazategyenlőség esetén a helyettes elnök szavazata dönt.

54. § (1) Az Alkotmánybíróság további öt tagját a legközelebbi országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés az alakuló ülése utáni két hónapon belül választja meg. Az Alkotmánybíróság megválasztott tíz tagja maguk közül megválasztja az Alkotmánybíróság elnökét.

(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe utalt ügyekben az átmenetileg tíz tagból álló Alkotmánybíróság akkor határozatképes, ha a döntésnél legalább az Alkotmánybíróság nyolc, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. Szavazategyenlőség esetén a 30. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

55. § Az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az Alkotmánybíróság első tíz tagjának megválasztásánál nem irányadó.

56. § Az Alkotmánybíróság további egy tagját az Alkotmánybíróság felállítását követő ötödik évben választja meg az Országgyűlés.

57. § Ez a törvény nem érinti az ügyészségnek a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény V. fejezetében meghatározott jogait és kötelességeit.

58. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmányjogi Tanácsról szóló 1984. évi I. törvény hatályát veszti.

(2) Az Alkotmányjogi Tanácshoz benyújtott és az e törvény hatálybalépéséig el nem bírált indítványokat és alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság bírálja el.

59. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.