EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai új száma

2017. november 24.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2017. évi 32. száma (2017. november 24.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

A bilincsben és vezetőszáron ábrázolt terhelt képmása önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét

2017. november 22.

A büntetőeljárások során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az érintett ártatlanság vélelméhez fűződő jogát, ez azonban nem érintheti a sajtó szabadságát. Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható.

 

Lenkovics Barnabás Deák Ferenc díjat kapott

2017. november 20.

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta 2017-ben a Deák Ferenc díjat. Az elismerést az adományozói testület nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke adta át.

 

Minőségi díjat kapott az Alkotmánybíróság az Év Honlapja pályázaton

2017. november 16.

16. alkalommal került megrendezésre az online marketingkommunikációs szakma legrangosabb hazai eseménye, Az Év Honlapja pályázat, melyen Minőségi Díjat kapott az Alkotmánybíróság új honlapja. A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által szervezett versenyen összesen 201 nevezés érkezett.

Nem alaptörvény-ellenes a kábítószerek mennyiségét érintő szabályozás a Büntető Törvénykönyvben

2017. november 10.

Megfigyelhető nemzetközi tendencia, hogy könnyen és gyorsan előállíthatóak olyan kábító hatású anyagok, amelyek a már kábítószernek minősülő szerek kémiai összetételének megváltoztatása miatt nem osztják az eredeti kábítószer jogi sorsát, mégis ahhoz nagyon hasonló hatást váltanak ki. Nem megfelelő szabályozás esetén a kábítószer előállításban érdekelt szereplők mindezzel időt nyerhetnek, a jogalkotó pedig kénytelen folyamatosan kiegészíteni, módosítani a jogforrásokat, lépéskényszerben van. Az Alkotmánybíróság megállapította: nem alaptörvény-ellenes, hogy bizonyos kábítószerek mennyiségének meghatározásához a jogalkotó olyan szabályt alkotott, amely nem konkrét tömegértékben határozza meg a számítás alapját, hanem egy absztrakt mércét használ.

Az Alkotmánybíróság fellépett a közfoglalkoztatottak rejtett diszkriminációja ellen

2017. november 9.

A testület megállapította: az alapvető jogok biztosa által támadott egyik törvényi rendelkezés diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozza a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen – a lakókörnyezet rendezettségével összefüggő – feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés. Ezért az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a támadott szabályozást.

Nem alaptörvény-ellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése

2017. október 30.

Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíj-jogosult személy alapvető jogainak védelme között. Az állam, mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak – így nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat.

Az Alkotmánybíróság 2017. évi 3. negyedévre vonatkozó ügyforgalmi adatai

2017. október 25.

Az Alkotmánybíróság 2017. 3. negyedévre vonatkozó ügyforgalmi adatait ismertető statisztikai táblázatok.

Elutasította az Alkotmánybíróság a földhaszonbérleti díjak módosításával kapcsolatos bírói indítványokat

2017. október 25.

Az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás közjogi érvénytelenséget eredményez, ha az adott tárgykör az Alaptörvény szerint minősített többséget igényelne. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a már megkötött földhaszonbérleti szerződések esetében a haszonbérleti díj bizonyos időközönkénti felülvizsgálatát lehetővé tevő részletszabályok az Alaptörvény rendelkezései alapján nem minősülnek sarkalatos törvényi szabályozásra tartozó kérdéseknek. A vizsgált szabályozás alapján – legalább tíz éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében – a szerződéskötést követő öt év elteltével a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a haszonbérleti díjnak a mindenkori, helyben szokásos piaci haszonbérleti díj mértékéhez történő igazítását. Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: mindez nem ütközik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába.