EN

A már elfogadott és beterjesztett újításokkal annyira más dimenzióba kerül a választási rendszer, ami indokolja az Alkotmánybíróság (AB) kontrollját – mondta a Magyar Hírlapnak Balsai István alkotmánybíró annak kapcsán, hogy a kormány előzetes normakontrollra küldené az új választási eljárási törvényt. Több mint két évtizedes politikusi múltjára alapozva Balsai nem tartja problémának, ha egy határozat kapcsán nem alakul ki konszenzus a testületben.

Baranya Róbert – 2012. szeptember 26., szerda

– Mennyire tudta megszokni húsz év aktív politizálás után, hogy másképp nézzen egy törvényre, mint azelőtt?

– Elkerülném a nagy szavakat, de azt kell mondjam, hogy a hazámat szolgáltam akkor is, és most is ezt teszem. A parlamenti munkám majdnem szigorúan csak az alkotmányhoz, illetve az alkotmányos törvényekhez fűződött, akár igazságügy-miniszterként, akár az alkotmányügyi bizottság elnökeként, de már a rendszerváltozást megelőző tárgyalásokon is ez volt a helyzet. Azelőtt az alkotmányt alakítottam, most magyarázom. Ami az alkotmányozás területén az elmúlt huszonkét évben történt, abban részem volt. Hozzáteszem, az összes alkotmánybíró jelölésében és megválasztásban részt vettem. Természetesen – mivel a politikai életből érkeztem – számolnom kellett kritikával, de ez alatt nem az Alkotmánybíróságot értem. Néhány hét alatt megszoktam, hogy az Alkotmánybíróságon más fajta munkát kell végezni más tempóban.

– A tapasztalatok szerint a megválasztott alkotmánybírák az őket jelölő oldallal szemben inkább kritikusak, de semmiképp sem lojálisak. Ez önnel is így van?

– Mindenkit a parlament választ meg, és senki sincs lekötelezve egyik oldalnak sem. Természetesen mindenkinek ismert a hovatartozása, nálam különösen az volt. De egyáltalán nem tapasztalom azt, hogy valaki szándékosan kompenzálni akarna.

– Félre kell vagy lehet tenni az értékrendet, világnézetet is?

– Nem kell félretenni. Nyilván különböző világnézetű emberek vannak a bíróságon, de ez nem okoz problémát.

– Az elmúlt évben több fontos alkotmánybírósági határozathoz is különvéleményt fűzött. Melyik volt ezek közül a legfontosabb?

– A közvélemény előtt is ismert, hogy a bírói nyugdíjakkal kapcsolatos nyári döntésünknél patthelyzet alakult ki: heten-heten voltunk más véleményen, így az elnök szavazata döntött. A különvélemény egy természetes dolog, nincsen konszenzuskényszer, nem válik kétpólusúvá a testület a különvéleményektől. A parlament is olyan testület, ahol a többség szavazata dönt.

– Paczolay Péter, az AB elnöke egy korábbi interjúban bírálta a kormánytöbbséget, amiért
több esetben is az alaptörvény módosításával írt felül egy alkotmánybírósági határozatot. Mi a véleménye erről?

– El kell kerülni, hogy az Alkotmánybíróság versenyezzen az Országgyűléssel, mivel egyetlen intézmény sem független a társadalomtól.
A parlament mint törvényhozó hatalom azonban mindig ura az ügynek.

– Milyen változást hozott az új alaptörvény az Alkotmánybíróság életében?

– Az új alaptörvényt együtt kell kezelni az AB jogállását és hatáskörét rendező új jogszabályokkal. Ez új jogosítványokat adott a kezünkbe, és az alaptörvény léte is természetesen egészen más dimenzióba helyezte a munkánkat.
A legfontosabb hatáskörváltozás az alkotmányjogi panasz elbírálása, amely feladataink zömét teszi ki. A normakontroll csökkenőben van, helyét az élő jog alapján folytatott alkotmánybíráskodás veszi át. Az alkotmányjogi panaszokat nem a teljes ülésen tárgyaljuk meg, hanem három, egyenként öttagú tanácsban. Így gyorsabban tudjuk feldolgozni az ügyeket.

– Közben megszűnt az actio popularis, hogy az állampolgárok bármilyen panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

– Sok problémát okoztak a szükséges krité­riumokat nélkülöző beadványok, ezeket szerintem senki nem szerette az intézményen belül. Ezres nagyságrendű hátralék alakult ki ezekben az ügyekben. Most ezt a lehetőséget felváltotta az alkotmányjogi panasz, amelyre át lehetett formálni a korábbi beadványokat. Lehetőség az is, hogy az ombudsmanon keresztül jusson el hozzánk utólagos normakontrol. Az új rendszerrel tehát nem csökken az állampolgárok Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége.

– Változott a beadványok „minősége” abból a szempontból, hogy formailag, tartalmilag megfelelnek a követelményeknek?

– Igen, de van egy ellentétes következmény, mégpedig az, hogy egy már elvesztett ügyben az ügyvéd azt mondja, nem baj, megyünk a Donáti utcába. Egyfajta ügyvédi praxis is épült arra, hogy ha minden jogorvoslatot kimerítettek, akkor rábírják az ügyfeleket az alkotmányjogi panaszra.

– A kormány jelezte, hogy az előzetes regisztrációt is tartalmazó választási eljárási törvény kapcsán előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Egyetért ezzel?

– Megválasztásom óta nem volt arra példa, hogy a Ház küldjön ide előzetes normakontrollra egy olyan törvényt, amelyet már megalkottak, de az Alkotmánybírósággal is meg akarják vizsgáltatni. Nem kifogásolható, hogy egy ennyire új helyzetben ezt kezdeményezzék, hiszen a parlament létszáma a felére csökken, a határon túli magyarok is választhatnak, új választókerületek alakultak ki, és egyfordulós lesz a választás. Annyira más dimenzióba kerül az egész választás, ami indokolja az AB kontrollját. Ismerem a tervezetet, de nyilván nem mondhatok véleményt. Ha hozzánk fordul a parlament, harminc napon belül döntést kell hoznunk róla.