EN

Budapest, 2015. január 29., csütörtök (MTI) – Az Alkotmánybíróság elutasította a tankönyvellátásról szóló rendeletek megsemmisítésére irányuló indítványt, az indoklás szerint a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység nem tekinthető megszerzett tulajdonnak, az arra vonatkozó jogi környezet módosítható.

Az Alkotmánybíróság honlapjára csütörtökön felkerült határozatban azt írták: az indítványozó a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény több rendelkezése, a végrehajtásukat érintő kormányrendelet, továbbá az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló miniszteri rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó hosszú ideje kiterjedt tankönyvkiadói és forgalmazói tevékenységet folytatott. Szerinte a jogalkotó ezekkel a rendelkezésekkel súlyosan piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, sértve ezzel az ő tulajdonhoz való jogát – közölték.
A kedden meghozott határozatban az áll: az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt.
Az indokolás szerint a vállalkozáshoz való jognak nem tulajdonítható olyan jelentés, amely alapján a már működő vállalkozásokra vonatkozó jogi környezet módosíthatatlan lenne. Ennek megfelelően az állami fenntartású iskolák választási lehetőségének megváltoztatása önmagában nem okozza a szolgáltató vállalkozáshoz való jogának sérelmét. Attól, hogy az indítványozó hosszú ideig tankönyvkiadással és -forgalmazással foglalkozott, és ebből rendszeres jövedelme származott, tevékenysége nem tekinthető megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak – szögezték le. Ugyanígy a tulajdonhoz való alapjog nem garantálja a vállalkozások által a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges ráfordítások és eszközök megtérülését, piaci értékállóságát sem – tették hozzá.
Az indítványozó kifogásolta a jogszabály alkalmazására vonatkozó felkszülési idő tartamát is, mert szerinte azalatt nem lehetett felkészülni az új szabályozás gazdasági következményeire. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jogkövető magatartásra való felkészülésre elegendő, ezért megfelelő a felkészülési idő.
A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt, míg Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

MTI 2015. január 29.