EN

Az államfő választási eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági indítványában a megjelölt hat rendelkezés vizsgálata és alaptörvény-ellenességének megállapítása mellett azt is kéri, hogy az azokkal szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is terjedjen ki a testület eljárása – mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára pénteken az MTI érdeklődésére.

A Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön közölte, hogy Áder János a választási eljárási törvényről aláírása előtt előzetes normakontrollt kért. Az államfő alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban, kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatálybalépésével összefüggésben is. Ugyanakkor nem foglalkozik az indítvány azzal, hogy szükséges-e a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kötni, mivel az erről szóló rendelkezés már az alaptörvény része.

Arra a kérdésre, hogy a testület mennyire van kötve az indítványhoz, illetve vizsgálhatja-e a választási eljárásról szóló törvény indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is, az Ab főtitkára elmondta: az alkotmánybírósági törvény alapján az Ab vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik, ugyanakkor a testület “a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené”.

Bitskey Botond szerint annak eldöntése, hogy a vizsgált törvény mely részei lehetnek szoros tartalmi összefüggésben az államfői indítványban megjelölt szakaszokkal, a testület kompetenciájába tartozik.

Áder János Ab-hoz intézett indítványának indoklásában a megvizsgálni javasolt törvényhelyek alkotmányellenessége mellett érvelve többek között hivatkozott az alaptörvényben rögzített jogállamiság és népszuverenitás elvére, a véleménynyilvánítás szabadságára és a diszkrimináció tilalmára, illetve a több nemzetközi egyezményben is rögzített választójogra. Az államfő indítványában arra is kérte a testületet, állapítsa meg, mely alkotmányos követelményeknek kell a választási eljárásról szóló törvény majdani alkalmazása során megfelelni, annak érdekében, hogy az alaptörvény rendelkezései érvényre jussanak.

A törvény szerint amennyiben az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, amennyiben az Ab elutasítja az indítványt, akkor a törvényt az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia.

Áder János elnöki nyilatkozatában csütörtökön jelezte, hogy alkotmánybírósági indítványához mellékelte az ellenzéki pártok hozzá megküldött észrevételeit. Ezzel kapcsolatban Bitskey Botond csupán annyit mondott, hogy megkapták a jelzett dokumentumokat. Arra azonban nem kívánt reagálni, hogy azok vajon az indítvány részének tekinthetők-e, és ilyen módon az alkotmánybírósági eljárásban szintén vizsgálhatók-e.

A főtitkár elmondta, hogy az államfői indítványt az Ab csütörtökön kapta meg, a törvény szerint 30 napon belül, azaz január 5-ig döntenie kell róla. Az Ab elnöke ennek érdekében haladéktalanul kiszignálja az ügyet egy alkotmánybírónak, aki megkezdi a határozattervezet kidolgozását, amelyet majd a 15 tagú testület teljes ülése fog megvitatni, ha szükséges, akár több alkalommal is.

Az Ab november elején jelezte, hogy idén nem tart téli ítélkezési szünetet.

Budapest, 2012. december 7., péntek (MTI)