EN

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria szerdai határozatát, amely szerint a baloldali pártok által támogatott független Kész Zoltán – aki utóbb megnyerte a veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választást – képviselőjelöltként valótlan tényállítással megtévesztette a választókat. (MTI)

Az ügyben a Magyar Munkáspárt nyújtott be kifogást a Veszprém megyei 1-es számú választókerületi bizottsághoz. A kifogásban azt írták, Kész Zoltán egy február elsejei budapesti demonstráción a Parlament előtt egyebek mellett azt mondta: „tizenkét jelölt indul a választáson, a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat”. A Magyar Munkáspárt az elhangzott állítások bizonyítására egy linket jelölt meg, amelyet azonban az elsőfokú eljárásban nem sikerült megnyitni és a videót lejátszani, így a kifogást az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A múlt héten a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta Kész Zoltánt, majd határozatát helybenhagyta a Kúria. A bíróság szerint nem lehet véleménynyilvánításnak tekinteni azt, hogy „a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben”, álláspontja szerint ez tényállítás, nem értékítélet. A Kúria szerint a „kamujelölt” még éppen takarhat értékítéletet, de a szövegkörnyezetben vizsgálva alkalmas a választók megtévesztésére, a jelöltek olyan színben feltüntetésére, hogy a Fidesz jelöltjei. A Kúria szerint így megalapozott volt a választási alapelvek sérelmének megállapítása, ezért helybenhagyta az NVB határozatát.

Az Alkotmánybíróság keddi határozatában viszont azt fejtette ki, hogy az alaptörvényben rögzítette véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. „Ennek egyik eszköze kampánygyűléseken való felszólalás vagy más, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen való részvétel és megnyilvánulás (beszéd tartása)”.

Hangsúlyozták, hogy választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve a korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, és ennek elérése érdekében nyíltan, akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. „Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak” – fogalmazott az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság az ügy megítélésekor figyelembe vette a testület egy korábbi határozatában kifejtetteket is, amely szerint: „a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni”.

Az Alkotmánybíróság keddi határozatában azt állapította meg, hogy Kúria döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, ezért a végzést megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság határozata itt olvasható >>

MTI 2015. február 24., kedd