EN

A rendőrség és a közterületek felügyeletét ellátó szervek nem váltak eszköztelenné azokkal a – sok esetben a hajléktalansággal összekapcsolódó – szabálysértésekkel szemben, amelyek zavarják az embereket, vagyis sértik a közrendet – közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára szerda este az MTI megkeresésére.

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy azok a szabálysértések, „amelyek sok esetben a hajléktalansággal kapcsolódnak össze”, mint például a koldulás agresszív formái, a garázdaság, a csendháborítás, a köztisztasági előírások megsértése vagy a közerkölcssértés, ahogy eddig önálló szabálysértési tényállások voltak, továbbra is azok. Ezek a cselekmények továbbra is szankcionálhatók – szögezte le.

Mint kiemelte: az Ab „kizárólag és kifejezetten azt az indokolatlanul széles tényállást nyilvánította alaptörvény-ellenesnek, hogy bárkit csak azért büntessenek, mert hajléktalanként közterületen él”. Azzal kapcsolatban, hogy a megsemmisített rendelkezések a hajléktalanok létbiztonságát szolgálta, Bitskey Botond emlékeztetett arra, hogy a szabálysértési törvény alapján is csak a belterületen lehetett fellépni a hajléktalanokkal szemben.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a polgármesterek az Országgyűlésnél kezdeményezik új törvény megalkotását, az Ab főtitkára azt mondta: az Ab határozatában nem általában tiltotta meg, hogy az önkormányzatok felhatalmazást kapjanak ilyen jellegű ügyekben rendeletalkotásra. Megjegyezte viszont, hogy az önkormányzati törvény most megsemmisített rendelkezése anélkül biztosított rendkívül széles, diszkrecionális jogkört a helyi önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, hogy a hatáskör terjedelmét, a felhatalmazás kereteit pontosabban meghatározta volna.

A jogbiztonság sérelméhez ráadásul az is hozzájárult, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezésekben nem egyértelmű fogalmak szerepeltek – emelte ki Bitskey Botond, hozzátéve: ezeket a hiányosságokat egy megfelelően megállapított törvényi felhatalmazó rendelkezéssel orvosolni lehet.

Az Ab múlt keddi határozatában megállapította: összeegyeztethetetlen az emberi méltóság alaptörvényben szabályozott védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. A testület egyúttal megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a VIII. kerületben tett látogatásán szerdán azt mondta: mindenképpen kell jogalkotói felhatalmazás az önkormányzatoknak arra, hogy a szabálysértési törvényben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott pontokat megalkothassák a tiltott, közösségellenes magatartásokra. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármestere úgy vélte: az Ab olyan rendeletalkotási jogot “csavart ki” az önkormányzatok kezéből, amely a közrend fenntartását szolgálja.

Tarlós István főpolgármester egyeztetést tartott a tizenkilenc kerület polgármesterével, illetve alpolgármesterével a hajléktalanellátásról. A Főpolgármesteri Hivatal az MTI-hez is eljuttatott szerdai közleményében úgy fogalmazott: a fővárosi és a kerületi polgármesterek szerint az Ab hajléktalanokkal kapcsolatos döntése elveszi az önkormányzatoktól azokat az eszközöket, amelyekkel megteremthetnék a hajléktalan emberek létbiztonságát. Ezért kezdeményezik, hogy az Országgyűlés a jogalkotás eszközeivel lépjen fel azért, hogy az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatok teljesíthetők legyenek – írták.

2012. november 21., szerda (MTI)