EN

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke közösen elemezték a két intézmény kapcsolatát a rendszerváltás idejéig visszatekintve.

Az Alkotmánybíróság 2020. december 21-től 2021. január 3-ig ítélkezési szünetet tart.

A táblázatok éves bontásban tartalmazzák az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat is.

2020. november 4-én, életének 71. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Bragyova András egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Varga Zs. András, az Alkotmánybíróság tagja 2020. október 16-án az Alkotmánybíróság elnökének benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondott az Alkotmánybíróságban betöltött tagságáról.

Online alkotmánybírósági kerekasztal-beszélgetés az SZTE ÁJTK és az Alkotmánybíróság közös szervezésében

Életének 87 évében, hosszan tartó súlyos betegséget követően, elhunyt Strausz János nyugalmazott bíró, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Az augusztus végén véget ért törvénykezési szünetet követően változatlanul online, azaz videókonferencia formájában tartja teljes üléseit és öttagú tanácsüléseit az Alkotmánybíróság 15 tagú testülete. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke március végén, a COVID-19 járvány első hullámának magyarországi megjelenése után nem sokkal, amint azt a törvényi háttér lehetővé tette, rendelkezett az online ülésezésről, és – ahogyan arról korábbi közleményünkben beszámoltunk – a testület egészen a nyári törvénykezési szünetig ebben a formában tanácskozott, és hozta meg döntéseit.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) által az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az OPUS PRESS Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről szóló kormányrendelet.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni. A határozat ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűntettére vonatkozó rendelkezés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.

Az Alkotmánybíróság a mai napon közzétett határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme. Az Alkotmánybíróság ezért e rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket.

2020. május 7-én, életének 91. évében, hosszan tartó betegségben elhunyt Ádám Antal egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Az Alkotmánybíróság továbbra is ellátja feladatait, és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt hetekben és napokban számos intézkedést hozott, amelyek célja, hogy az Alkotmánybíróság működőképességét – tagjai és munkatársai egészségének megőrzése mellett – továbbra is fent lehessen tartani, a testületek ülésezhessenek és döntéseket hozhassanak. A megváltozott működésnek az indítványozókat érintő elemei a következők.

Az Országgyűlés által tegnap elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény az Alkotmánybíróságot is érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet fennállásáig nagyobb felelősség hárul a testület tagjaira. A veszélyhelyzet egyben azt is jelenti, hogy a kormány rendeleteinek fő kontrollja – az Országgyűlés ülésezésének esetleges hiányában – az Alkotmánybíróság. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság elnöke több intézkedést is hozott.

Az Alkotmánybíróság továbbra is ellátja feladatait, de 2020. március 16. napjától megváltozott módon.

2020. március 1-én, életének 73. évében, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt Balsai István, az Alkotmánybíróság tagja, volt igazságügy-miniszter, az első szabadon választott kormány tagja.

Az Alkotmánybíróság egy jogerős ítéletekkel lezárt ügyben visszautasította a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt, de megállapította, hogy az új büntetőeljárási törvény átmeneti rendelkezése, amely nemcsak a hatályba lépését követően, hanem a korábbi jogszabály alapján még joghatályosan előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését is lehetővé teszi, az Alkotmánybíróság határozata szerint nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezést megsemmisítette, és elrendelte a támadott bírói döntéssel lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát.

Balsai István alkotmánybíró 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.

Kétnapos szakmai konferencián vett részt január végén Strasbourgban Sulyok Tamás, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 70 éves fennállásának alkalmából szerveztek.

Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell. – szögezte le a Sulyok Tamás a Győri Ítélőtábla 15 éves évfordulójának alkalmából rendezett konferenciáján tartott beszédében.

Konferencia 2020. február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI), Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szervezésében.