EN

Az Alkotmánybíróság negyedévente és a naptári év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

Az Alkotmánybíróság elutasította a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. A nagyszámú indítványozó által támadott rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára az azzal nem rendelkező személyekhez képest többletjogosítványokat adtak.

Az Alkotmánybíróság elutasította a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a támadott szabályozás érvényesülése nem sérti az Alaptörvényben biztosított felsőoktatási autonómiát, amennyiben a fenntartó a döntése meghozatala során a felsőoktatási intézménnyel együttműködve, a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményesének egyetértésével hozta meg a támadott rendelet szerinti intézkedését. A szenátus egyetértésének meglétét a rendes bíróságnak kell vizsgálnia az eljárása során.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2021. évi 25. száma (2021. október 15.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és a naptári év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A főtitkári előkészítő eljárásban továbbra is lehetőség van a hiánypótlás elektronikus úton történő benyújtására.

Két olyan ügyben is megszüntette az eljárást az Alkotmánybíróság, amely a felsőoktatásról szóló törvény korábbi módosításait és egyben a CEU (Közép-európai Egyetem) működését érintette. A testület indokolása szerint a 62 országgyűlési képviselő által benyújtott utólagos absztrakt normakontroll indítvány és egy érintett által benyújtott alkotmányjogi panasz a felsőoktatásról szóló törvény módosítása miatt okafogyottá vált, ezért az eljárásokat megszüntette.

Karbantartási munkák miatt előfordulhat, hogy egyes ügyek adatlapjai átmenetileg nem érhetőek el. A kellemetlenségekért elnézést kérünk.

„Tíz évvel ezelőtt, 2011. április 18-án az alkotmányozó hatalom új alapokra helyezte Magyarország alkotmányos berendezkedését. A korábbi alkotmánybíráskodás fő feladata a rendszerváltás lezárása, a jogrendszer – mondjuk így – „diktatúrátlanítása és jogállamosítása” volt. Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.” Ezt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a Magyar Jogász Egylet által szervezett, az „Értékek és intézmények a tíz éves Alaptörvényben” címet viselő konferencián, amelyen minden jogi hivatásrend képviseltette magát.

„Az európai egységesülés folyamata meghatározza és formálja alkotmányos berendezkedéseinket, és természetesen vice versa: saját alkotmányos fejlődésünk is formálja az európai integráció menetét. Ezért a következő évtizedekben az uniós alkotmánybíróságok előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy felismerjék és érvényesítsék integrációs felelősségüket az európai egységesülés folyamatában.” – ezt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a Szegedi Tudományegyetem által szervezett „Nemzet, Közösség, Kisebbség, Identitás: A nemzeti alkotmánybíróságok szerepe és aktivizmusa az alkotmányos identitás védelmében” elnevezésű online konferencia keretében.

Az Alkotmánybíróság 2021. július 19-től 2021. augusztus 27-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt,  az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatala során.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

2021. április 11-én, életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Erdei Árpád, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését.

Visszautasította az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést, amely a magzati élet védelméről szóló törvénynek azt a rendelkezését támadta, mely a fejlődési rendellenességben szenvedő magzat esetén hosszabb ideig teszi lehetővé a terhesség megszakítását. A testület álláspontja szerint a támadott rendelkezést az indítványozó bírónak a per jelenlegi szakaszában már nem kell alkalmaznia, ezért annak megsemmisítését nem kérheti az Alkotmánybíróságtól.

A járványügyi veszélyhelyzet és a járvány újabb hulláma miatt elrendelt korlátozó intézkedések hatálya alatt az Alkotmánybíróság testületei továbbra is online formában tartják üléseiket, a munkatársak pedig alapvetően otthoni munkavégzés keretében végzik a munkájukat.

2021. március 1-én, életének 88 évében elhunyt Németh János, az Alkotmánybíróság volt elnöke.

2021. február 19-én, életének 79. évében elhunyt Bagi István, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Elutasította az Alkotmánybíróság Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát. A testület ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.

Két olyan ügyben döntött az Alkotmánybíróság a legutóbbi ülésén, amelyekben a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság határait, illetve ilyen tárgyú bírósági és kúriai ítéletek alkotmányosságát vizsgálta a testület. A legfőbb alapvetés mindkét ügyben az emberi méltóság Alaptörvényben is rögzített sérthetetlenségének szem előtt tartása volt.

A táblázatok éves bontásban tartalmazzák az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat is.