EN

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem rendelkezett az igényérvényesítéshez szükséges orvosi igazolás kiállítására jogosult orvos személyéről akkor, amikor a fogvatartott személy a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezi közgyógyellátásra való jogosultságának a megállapítását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. november 30. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság eljárása bírói kezdeményezés alapján indult. Az alapügy felperese – aki jogerős szabadságvesztés büntetését tölti -, kérelmet terjesztett elő közgyógyellátásra való jogosultsága megállapítása iránt. Az elsőfokú, majd a másodfokú hatóság a kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy a gyógyszerköltségre vonatkozó igazolást nem a háziorvos írta alá, ezért nem állnak fent a törvényi feltételek. A felperes ezután bírósághoz fordult. Keresetében arra hivatkozott, hogy európai elfogatóparanccsal hozták vissza külföldről Magyarországra, azóta folyamatosan fogvatartásban van, Magyarországon háziorvosa sosem volt. Álláspontja szerint a szabadságvesztésre ítélt személyek közgyógyellátásra vonatkozó joga nem szünetel, ezért a háziorvosi igazolás csatolásának előírása sérti az Alaptörvényt.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy egyéni gyógyszerkerete erejéig térítésmentesen jogosult egyes gyógyító ellátásokra, illetve gyógyszerekre. Az Alkotmánybíróság rámutatott: a közgyógyellátásból a jogalkotó nem zárta ki a fogvatartottakat, azaz lehetővé teszi részükre a büntetés-végrehajtási intézetben a jogosultság kérelmezését, illetve a már megállapított jogosultság érvényesítését is. A hatályos jogi szabályozás azonban a jogosultság megszerzéséhez olyan feltétel teljesítését is előírja, amelynek a kérelmező fogvatartottak egy része képtelen eleget tenni, ugyanis a háziorvosi igazolás beszerzésének lehetőségétől el vannak zárva. Ezzel szemben más fogvatartottak, akik ugyanezt a jogosultságukat már korábban megszerezték, továbbra is részesülnek a közgyógyellátás által nyújtott kedvezményekben. A testület rámutatott: a fogvatartott nem tehet arról, hogy a büntetés-végrehajtási intézetbe egészségesként érkezett és a fogvatartása közben betegedett meg, ahogy arról sem, hogy fogvatartását megelőzően már beteg volt és közgyógyellátásban részesült. Ebben az esetben a fogvatartottak közötti különbségtételnek ésszerű indoka nincs, így a szabályozás diszkriminatív.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogalkotói mulasztás megállapításával és a jogalkotónak címzett felhívással az alaptörvény-ellenes diszkrimináció megszüntethető, így a támadott rendelkezés megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

A határozathoz dr. Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

Az ügy adatlapja itt, a határozat teljes szövege pedig itt érhető el.