A hatósági döntések indokolással való ellátása alkotmányos kötelezettség

2019. március 7.

Az indítvány alapjául szolgáló ügy felperese vadászati célú nagykereskedelmi tevékenység engedélyezését kérelmezte a hatóságnál. A hatóság a kérelmet az egyik nemzetbiztonsági szolgálat véleménye alapján a támadott kormányrendeletre hivatkozással elutasította. A felperes ezt jogsértőnek vélte, és kereseti kérelemmel fordult a bírósághoz. Az eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, és kezdeményezte a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását. Indítványában kifejtette: amennyiben az érintett fél nem ismeri a döntéshez vezető érveket, akkor nem tudja azt sem megjelölni, hogy mi az a jogsértő tevékenység a döntéshozatalban, amely miatt bírósághoz fordulhatna, illetve a bíróság sem képes hatékony jogvédelmet biztosítani, ha vizsgálata – az indokolás hiánya miatt – csupán formális.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Az Alaptörvény alkotmányos kötelezettségként fogalmazza meg a döntések indokolással való ellátását, az indokolás pontos tartalmának meghatározását pedig törvényi szintre utalja. A közigazgatási hatósági eljárásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályozza, amely minden olyan ügyben alkalmazandó, amit saját maga nem tekint kivételnek. A haditechnikai tevékenységgel kapcsolatos eljárási szabályok nem tartoznak ezen kivételek körébe, így a támadott rendelkezés és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény összhangját kellett az Alkotmánybíróságnak megvizsgálnia. Tekintettel arra, hogy a jogforrási hierarchiában az alacsonyabb szintű jogszabály tartalma nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezésével, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indokolás mellőzését lehetővé tevő kormányrendeleti rendelkezés törvénybe ütközik. Ezzel egyszersmind sérül az Alaptörvény azon rendelkezése is, amely a hatóságok indokolási kötelezettségét törvényben meghatározottak szerint biztosítja. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság tanácsa a támadott szabályozást megsemmisítette. A fentieken túl az Alkotmánybíróság határozatában kitért arra is, hogy önmagában a jogforrási hierarchiába ütközés miatti megsemmisítés nem jelenti azt, hogy megismerhetővé kell tenni a döntés alapjául szolgáló minősített adatokat, az indokolási kötelezettségből ez nem következik, illetve a minősített adatok védelméről szóló törvény kifejezetten ki is zárja az arra nem jogosultak számára ezen adatok megismerését. A kormányrendelet ugyanakkor megjelöli az elutasítás indokaként a nemzetbiztonsági szolgálat véleményét, így egyrészt az ügyfél számára kikövetkeztethető az elutasítás oka, másrészt az ügyben eljáró bíró a minősítés sérelme nélkül megismerheti az elutasítás indokait, ezáltal pedig gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét.

A határozat teljes szövege itt, adatlapja pedig itt tekinthető meg.