EN

Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság elnöki posztját Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott elnöke, aki erről eskütételét követően nyilatkozott újságíróknak hétfőn az Országházban. (MTI)

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Alkotmánybíróságnak, megbízatása 2016. április 21-ig szól. Az elnöki tisztség az alkotmánybírói mandátumhoz kötött és azzal együtt lejár – ismertette, hozzátéve: ezt a rövid időt próbaidőnek, útkeresésnek tekinti.

Felidézte, hogy 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró – magyarázta, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.

Lenkovics Barnabás kitért arra: örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, „a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve” most is számolt ezzel. Utódainak azt kívánta: alakuljon úgy Magyarországon a politikai kultúra, hogy nem lesznek ilyen szituációknak kitéve.

Lenkovics Barnabás kérdésre kijelentette azt is: személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra. Ez nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Alkotmánybíróságra – fejtette ki.

Értékelése szerint külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Alkotmánybíróság hatáskörének „nehéz fegyverzeteként″ beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy álláspont részletes kifejtése esetleg ajánlásokkal.

A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.

Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazáson, a szükséges kétharmados többséghez elegendő 132 igen szavatattal választotta meg az Ab következő elnökévé Lenkovics Barnabást Kövér László házelnök javaslatára.

Budapest, 2014. december 1., hétfő (MTI)
Fotó: Illyés Tibor (MTI)