EN

A betelepítési kvótáról szóló népszavazást elrendelő parlamenti határozat ellen érkezett indítvány az Alkotmánybírósághoz kedden. (MTI)

Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható az anonimizált indítvány. A testület soron kívül jár el, a jogszabály szerint az Alkotmánybíróságnak 30 napja van az indítvány elbírálására.

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére az indítvány kapcsán annyit mondott: a népszavazást elrendelő parlamenti döntést bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróságon, jelen esetben egy magánszemély volt az indítványozó. Az Alkotmánybíróság a jogszabályoknak megfelelően értesítette az indítványról a köztársasági elnök hivatalát és Nemzeti Választási Bizottságot (NVB).

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást, amely ellen a jogszabály szerint 15 napig bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ez a határidő május 25-én, szerdán jár le.

A népszavazását elrendelő parlamenti határozat elsősorban formai, eljárási okokból támadható az Alkotmánybíróságon. A testület ezúttal főként azt vizsgálhatja, hogy a parlamenti eljárás megfelelt-e az alkotmányos szabályoknak, illetve törvényes volt-e.

Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható indítvány a támadott parlamenti határozat közjogi érvénytelensége mellett érvelve többek között arra utal: a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, hiszen a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Továbbá az indítványozó kifogásolja azt is, hogy csak a parlament törvényalkotási bizottságában folyt a határozatról részletes vita, holott ezt az európai ügyek bizottságában is le kellett volna folytatni.

A népszavazás időpontját az államfő tűzi ki akkor, ha a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárult. Az államfőnek ezután 15 napon belül kell kitűznie a népszavazás napját, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra.

Jelenleg a népszavazási kérdés megengedhetőségéről is folyamatban van alkotmánybírósági eljárás. A Kúria május 3-án utasította el azokat jogorvoslati kérelmeket, amelyek az NVB februári döntése ellen nyújtottak be. Az NVB és a Kúria a népszavazási kérdés tartalmi vizsgálata után egyaránt úgy ítélte meg: a kormány kezdeményezése megfelel az alkotmányos és törvényi előírásoknak. A Kúria döntése ellen eddig egy indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz: május 13-án Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, országgyűlési képviselő nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Fodor Gábor indítványában elsősorban arra hivatkozott, hogy a kormány népszavazásra feltett kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.

Szakemberek szerint a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán az Alkotmánybíróságnak elsőként azt kell vizsgálnia: felmerülhet-e az adott indítványozót az adott ügyben érintő alapjogsérelem.

Az alkotmányjogi panasz elbírálásánál nincsenek olyan rövid, konkrét eljárási határidők, mint a parlamenti döntés ellen benyújtott indítványnál, az Alkotmánybíróság azonban korábban azt közölte, lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt döntenek ebben az eljárásban is. A Kúria döntését ugyanakkor 60 napig, tehát július elejéig meg lehet megtámadni az Alkotmánybíróságon.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak.

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg 2015. december elején az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában 1–2 év alatt hozza meg határozatát.

Szintén 2015 utolsó napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

MTI 2016. május 24., kedd