EN

Keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott indítványokat – olvasható a testület honlapján csütörtökön délután közzétett napirendben. (MTI)

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: négy indítvány kerül napirendre két ügyben.

Az egyik ügyben a parlament május 10-én meghozott, népszavazást elrendelő határozata ellen benyújtott három indítvány, a másikban a Kúria május 3-ai, népszavazásra feltett kérdések megengedhetőségéről szóló döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz szerepel.

A parlamenti döntés elleni, az Alkotmánybíróság által egyesített indítványok esetében a parlament eljárásának alkotmányosságát vizsgálják, a Kúria döntése elleni alkotmányjogi panasznál pedig a népszavazási kérdés tartalmát.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást, amely ellen a jogszabály szerint 15 napig bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Három indítvány érkezett, kettő magánszemélytől, egy pedig Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőtől.

Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Továbbá szerinte nemcsak a törvényalkotási bizottságában, hanem az európai ügyek bizottságában is le kellett volna folytatni a vitát a javaslatról.

A másik magánszemély egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-ei – a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló – előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Az indítványozó szerint az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat.

Szanyi Tibor szintén hivatkozott az EB május 4-ei döntésére, továbbá felvetette, hogy a parlamenti határozat megszületéséhez vezető eljárás alaptörvény-ellenes és házszabálysértő.

Bitskey Botond elmondta: az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette, ebben az ügyben soron kívül jár el, és döntését június 23-áig meghozza.

Az Alkotmánybíróság jövő keddi ülésének napirendjén vizsgálják Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke által a Kúria május 3-ai döntése ellen – amely szerint a kormány kezdeményezése megfelel az alkotmányos és törvényi előírásoknak – benyújtott alkotmányjogi panaszt is. (A Kúria döntése ellen július elejéig lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.) A pártelnök indítványában többek között hivatkozott arra, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.

Az alkotmányjogi panasz elbírálásáról az Alkotmánybíróság korábban közölte: lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt, várhatóan július közepéig dönt.

A népszavazás időpontját az államfő tűzi ki akkor, ha a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárult. Az államfőnek ezután 15 napon belül kell kitűznie a népszavazás napját, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra.

 

MTI, 2016. június 2., csütörtök