EN

A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog – mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára hétfőn.
(MTI, 2016. május 16.)

Az MTI azért kereste meg az Alkotmánybíróságot, mert megérkezett a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének alkotmányjogi panasza a testülethez. A Fodor Gábor által jegyzett indítvány a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást.

A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről szólva Bitskey Botond elmondta: a népszavazást jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon, ám a kétféle eljárás teljesen eltérő jellegű.

A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ebben az esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek, ez a határidő tehát július legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges érintettség – jegyezte meg a főtitkár.

Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra – azaz, hogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra – az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés meghozására egyébként nem szab határidőt az ügyrend.

A május 10-ei országgyűlési határozat ellen – amely elrendelte kormány által kezdeményezett népszavazást – ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az Alkotmánybíróságnál, a testület pedig az azt követő 30 napon belül – június 24-éig – köteles érdemi döntést hozni. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.

Ebben a hatáskörében az Alkotmánybíróság lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el – tette hozzá a főtitkár, jelezve: ilyen indítvány a mostani ügyben sem érkezett eddig.

Arra a felvetésre, hogy az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó határidők miatt a népszavazást közvetlenül megelőző időszakban vagy akár utána is megszülethetne egy az alkotmányjogi aggályoknak esetlegesen helyt adó alkotmánybírósági döntés, Bitskey Botond hangsúlyozta: ezt a helyzetet a testület mindenképpen igyekszik megelőzni.

Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. (Ezzel a problémával foglalkozott a Kúria a május 3-ai határozatában és úgy döntött, hogy a parlament hatáskörébe tartozik a kormány által megfogalmazott kérdés.)

Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá „a népszavazás elrendelésével – sikerétől függetlenül is – kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága”. Az indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.

„A hitelesített kérdés szerint (amennyiben a többség nemmel szavaz) meghatározott mennyiségű (kb. 1300) menekültügyi eljárás Magyarországra történő áttételéhez az Országgyűlés hozzájárulására lenne szükség” – olvasható az MLP elnökének indítványában.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak.

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg tavaly decemberben az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát.

Szintén 2015 decemberének első napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

• • •

Kvótareferendum – Szakértő: a népszavazás augusztus közepe és október eleje között lehet

A kormány által kezdeményezett népszavazást a jogszabályokban rögzített eljárási határidők alapján várhatóan augusztus közepe és október eleje között lehet megtartani – mondta Bodnár Eszter választási szakértő az MTI érdeklődésére.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást.

A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről szólva Bodnár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alkotmányjogi tanszékének adjunktusa, az Európai Választási Szakértők Egyesületének szakértője elmondta: a népszavazás időpontját a köztársasági elnök határozza meg.

A népszavazás elrendeléséről szóló május 10-ei parlamenti határozat ellen 15 napig, azaz május 25-éig bárki benyújthat alkotmánybírósági indítványt. Ez nem a kérdés tartalmi vizsgálatára, hanem a parlamenti határozat megszületésének alkotmányosságára, törvényességére vonatkozhat. Ha lesz ilyen indítvány, azt az Alkotmánybíróságnak 30 napon belül el kell bírálnia.

Az országgyűlési határozattal kapcsolatos jogorvoslatok lezárulta után az államfőnek 15 napja lesz arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját. Ha nem érkezik alkotmánybírósági indítvány, akkor május 26. és június 9. között kell döntenie a köztársasági elnöknek. Ha az utolsó lehetséges napon érkezik az országgyűlési határozat ellen indítvány, akkor legkésőbb június 24-én lezárul a jogorvoslati eljárás, és az onnantól számított 15 alatt, tehát július 9-éig kell kitűznie az államfőnek a népszavazást, az onnantól számított 70. és 90. nap közé. A leggyorsabb forgatókönyvet figyelembe véve tehát a népszavazás augusztus 4. és 24., a leghosszabbat figyelembe véve pedig szeptember 17. és október 7. között tartható meg.

Mivel a népszavazást vasárnap lehet megtartani, augusztus 4. és október 7. között kilenc nap jöhet szóba.

Mindeközben a Kúria május 3-ai, a népszavazást megengedő határozata ellen is lehet jogorvoslattal élni az Alkotmánybírósághoz intézett alkotmányjogi panasszal szemben. Ennek benyújtására 60 napot, alkotmánybírósági befogadására 120 napot, az első alkotmánybírósági határozattervezet elkészítésére 180 napot ad a jogszabály, végső határidőt pedig nem szab az érdemi döntésre. Így tehát akár a népszavazás után hónapokkal is születhetne döntés a népszavazásra feltett kérdés alkotmányosságáról. A szabályozás arról egyáltalán nem szól, mi van akkor, ha egy érvényes és eredményes népszavazás után dönt úgy az Alkotmánybíróság, hogy a kérdés alkotmányellenes volt – fejtette ki Bodnár Eszter.

A szakember úgy vélte: a kúriai döntés elleni panaszok elbírálásának elhúzódása a népszavazás intézményével kapcsolatos bizonytalansághoz vezet.

Bodnár Eszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teljesen egyértelmű. Lenne lehetőség olyan értelmezésre is, amely ezeknek az alkotmányjogi panaszoknak a választási ügyként kezelésével szoros, néhány napos határidőket érvényesítene. Ezt az értelmezést azonban korábban egy másik ügyben az Alkotmányíbíróság elvetette, így az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó általános szabályok szerint számítják a határidőket ezekben a népszavazási ügyekben is.

A szakember szerint szerencsésebb lenne az is, ha a köztársasági elnök olyan helyzetben tűzhetné ki a népszavazás időpontját, amikor már nincs nyitott jogi kérdés, a jogorvoslati eljárások lezárultak. Ha nem érkezik az országgyűlési határozat ellen alkotmánybírósági indítvány, június 9-éig ki kell tűzni az államfőnek a népszavazást, miközben a kúriai döntés ellen a május 3-ától számított 60 napig, azaz július elejéig érkezhetnek alkotmányjogi panaszok.

Az ELTE oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok is részt vehetnek a népszavazáson, amely akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele érvényes szavazatot adott le. Csakhogy a határon túliak körében semmilyen nyilvántartás nem regisztrálja, kinek van szavazati joga, csak azt, hogy ki regisztrálta magát a választói névjegyzékben, a kettő pedig nem azonos, így nem világos, mennyi is az összes választópolgár száma. Egyébként a választói névjegyzék az államhatáron belül például az elhalálozások, lakcímváltozások nyomán a magyar hatóságok közti információcserével szinte automatikusan frissül, naprakésznek tekinthető. Ugyanez azonban nem mondható el a határon túli szavazati joggal rendelkezők esetében.

A kormány által kezdeményezett népszavazás lehet az első gyakorlati próbája az új, 2013-ban elfogadott népszavazási törvénynek. Várhatóan számos új tapasztattal gazdagodik az elkövetkezendő hónapokban is a népszavazás joggyakorlata – fűzte hozzá Bodnár Eszter.

MTI, 2016. május 16., hétfő