EN

Budapest, 2014. március 17., hétfő (MTI) – Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni – mondta ki az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésének nyilvános hirdetésén, Budapesten hétfőn.

Az Alkotmánybíróság eljárását a kormány kezdeményezte, amely az indítványában részletesen ismertette az alaptörvény értelmezésének indokául szolgáló, devizahitelekkel összefüggésben felmerült konkrét problémát. E szerint a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget.

A kormány két, az alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel indítványában, és ezek nyomán az Alkotmánybíróság értelmezte az alaptörvény azon szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják.

Az első kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az alaptörvény erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére vonatkozó rendelkezését. A kormány azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve azt megerősítő bírósági ítélet, valamint ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége.

Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam kötelezettsége a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozása és fenntartása, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotása. Nevesített fogyasztói jogok az alaptörvény alapján közvetlenül nem, csakis más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira.

Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Ab jogosult, ám jelen eljárás alkotmányértelmezési hatáskörében nem lehet megállapítani bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a vizsgált alaptörvényi rendelkezésből eredő alaptörvény-ellenességet okozhatnának.

Továbbá az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy a vizsgált alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, ennek megítélésénél azonban figyelembe kell venni a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is.

A kormány indítványának második kérdése alapján az Ab-nek értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

Az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, a jogbiztonság és a fogyasztói jogok védelmének értelmezése során megállapította, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen módosíthatja.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy különösen a hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyokra a jelentős gazdasági – esetleg politikai –, társadalmi változások számottevő hatást gyakorolhatnak. A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, teljesítését.
Ezekben a rendkívüli változást előidéző esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy az egyes egyedi jogviszonyokba a bíróság beavatkozzon, továbbá ha a társadalmi méretű változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt, hogy a jogviszonyok megváltoztatására a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást.

A jogalkotó azonban – akárcsak a bíróság – akkor jogosult a már fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállt valamely körülmény folytán a szerződés fenntartása változatlan tartalommal valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán.

A törvényhozó feladata meghatározni és a törvényhozó felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény. A beavatkozás alkotmányosságáról az Ab jogosult dönteni, ugyanúgy, ahogy az egyes, konkrét szerződések ügyében a bíróság járhat el és a szükséges feltételek fennállása esetén módosíthatja a szerződések tartalmát.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesül, ha az egyedi szerződések bírói úton való módosítása feltételeitől a jogalkotó a szerződések tömegének módosításakor nem térhet el. A bírói szerződésmódosítás a magánfelek eltérő érdekeinek új egyensúlyba hozására alkalmas eszköz az eset összes körülményeinek mérlegelésével.

A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

A testület a határozatában kitért arra, hogy alkotmányértelmezési hatáskörében elvont értelmezést végez, amely szükségképpen általános megállapításokhoz vezet, abból nem következik egy konkrétan meghatározott tartalmú jogalkotói feladat.

„Az értelmezett alaptörvénnyel az indítványra okot adó probléma megoldására irányuló számos megoldás összhangban lehet, ezek közül választani a jogalkotó feladata″ – áll az Alkotmánybíróság honlapján olvasható határozat indoklásában.

A három párhuzamos indoklást megfogalmazó – azaz a határozat rendelkező részével egyetértő, de indokolását kiegészítő – alkotmánybíró egyike, Juhász Imre arra mutatott rá: szükséges lett volna külön is kiemelni a forint-, illetve devizahitelesek kapcsán a diszkrimináció tilalmát, amelyre a jogalkotónak a szabályozás során tekintettel kell lennie.

„Véleményem szerint azok, akik a devizaalapú hitelezés jogszabályi és piaci bevezetését követően, de még a gazdasági válságot megelőző időszakban, Magyarországon, magyarországi lakóingatlan megvásárlására, magyar jogi személy pénzintézettől – a deviza és a forinthitel közötti választást illetően szabad belátáson alapuló mérlegeléssel – jelzálogkölcsönt vettek fel, azonos csoportba tartozónak tekintendők. (…) Ezzel ellentétes értelmezés a jogalkotás során ahhoz vezetne, hogy az árfolyamkockázatot vállaló, de alacsonyabb kamatot fizető devizahitelesek – alkotmányos indok nélkül – kedvezőbb helyzetbe kerülnek azoknál, akik forintban adósodtak el és az árfolyamkockázat kizárása érdekében vállalták a forinthitel jóval magasabb kamatának folyamatos fizetését.″

A határozathoz különvéleményt a 15 fős testületből egyedül Pokol Béla alkotmánybíró fűzött.

MTI 2014. március 17., hétfő 14:24