EN

A kormány november végén fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy az Alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelőtt kezdte el a határozattervezet megvitatását.
Bitskey Botond a kormány indítványával kapcsolatban az MTI-nek korábban elmondta, hogy az két elvi kérdést tartalmazott. Egyrészt, hogy az Alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.
Hozzáfűzte, hogy a kormány indítványa példaként megemlíti ugyan a devizahiteles szerződések egyes elemeit, de fontos hangsúlyozni: az Alkotmánybíróságnak ebben az ügyben nem azt kell eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e.
A kormány indítványának másik eleme az volt, hogy az úgynevezett devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. Arra várnak választ, hogy az Alaptörvényből milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek között lehetne megváltoztatni a szerződéseket.
A főtitkár megjegyezte: indítványában a kormány nem azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság konkrét devizahiteles ügyekben foglaljon állást.
Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Alkotmánybíróság nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény hivatkozott rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.
A kormány devizahitelekkel kapcsolatos indítványa konkrétan három ponton kéri az Alaptörvény értelmezését.
Az Alaptörvény kimondja, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” A kormány indítványában arra vár választ az Alkotmánybíróságtól, hogy e rendelkezésből közvetlenül levezethető-e az alaptörvény-ellenessége valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek vagy ezt megerősítő bírósági ítéletnek, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseknek.
A kormány indítványában hivatkozott két másik alaptörvényi rendelkezés az emberi méltóság sérthetetlenségét és a demokratikus jogállamot deklarálja. Ezek értelmezését az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel módosíthatók jogszabállyal fennálló szerződések.
Az új alkotmány 2012. január 1-jei életbelépése óta a kormány a devizahitelesek ügyén kívül még három alkalommal kért alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságtól: 2012-ben a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerződésekkel, 2013-ban pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.
Arra a kérdésre, hogy a Kúria tavaly decemberben hozott jogegységi határozatát figyelembe veszi-e az Alkotmánybíróság, a főtitkár korábban már kifejtette: a Kúria döntése nem tárgya az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárásnak, a kúriai döntés tartalmára az alkotmánybírósági eljárás semmilyen módon nem hat ki, mint ahogy szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között.
A Kúria polgári kollégiuma december 16-i ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötés után olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.
A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.
Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben a luxembourgi székhelyű testület a devizahiteles szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban vizsgálódik.

MTI 2014. március 14., péntek