EN

Budapest, 2014. október 10., péntek (MTI) ‒ Az Alkotmánybíróság keddi ülésének napirendjén szerepel a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségével kapcsolatos törvényt támadó bírói indítványok ügye ‒ közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára pénteken az MTI-vel.

A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott törvény kimondja azt is, hogy vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak ‒ például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelésének ‒ tisztességtelenségét és e miatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.
Ezek a perek a törvényben meghatározott szabályok szerint folynak. Négy esetben azonban az eljáró bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a devizahiteles törvény sérti ‒ egyebek mellett ‒ a visszaható hatály tilalmát. Az ügyben a Bankszövetség és az igazságügyi miniszter is kifejtette álláspontját az Alkotmánybíróság számára.
Az Alkotmánybíróság egyesítette az eddig a Fővárosi Törvényszékről beérkezett indítványokat, és megkezdődött a határozattervezet előkészítése.
Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szükség lesz, így nem valószínű, hogy a jövő héten döntés születik.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz döntés, a főtitkár nem tudott választ adni, de azt mondta: a törvényben rögzített határidő köti a testületet, és az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével is. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami december első felében jár le.
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Alkotmánybírósághoz az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.
A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.
Az indítványok felvetik, hogy a törvényhozó a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozva avatkozik be a jogviszonyokba, ezért érhetetlen, miért éppen 2004. május elsejére visszamenő hatállyal módosítja a szerződéseket. A törvény az indítványozók szerint korlátozza a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat például azzal, hogy szűk határidőket szab. Eljárási szabályai pedig ‒ egyebek mellett azzal, hogy nincs helye hiánypótlásnak vagy a per szüneteltetésének ‒ sértik a fegyverek egyenlőségének jogát, mert az alperesnek kedveznek. Egyes Alkotmánybírósághoz forduló bírák szerint nem volt kellő felkészülési idő, ezzel sérült a jogbiztonság elve, valamint a törvény sérti a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy lerövidíti a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Alkotmánybírósághoz, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.
Trócsányi László ‒ aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt ‒ az Alkotmánybíróság elnökének és főtitkárának címzett tizenhét oldalas levelében tizenegy pontban fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltakkal kapcsolatban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket, csupán a kúriai jogértelmezést kodifikálja. Így szerinte nem is lehet szó visszamenőleges hatály alkalmazásáról, hiszen a jogegységi határozat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, több mint két évtizeddel ezelőtti európai közösségi irányelvben foglalt értelmezést vette alapul, amely Magyarország uniós csatlakozásával a magyar jog részévé vált.
A miniszter szerint a megtámadott törvény legfontosabb célja, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhánytucatnyi pénzügyi intézmény által kezdeményezett, várhatóan fél éven belül lezáruló eljárásban dőljenek el a vitás kérdések. Trócsányi László szerint a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között.
A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja ‒ szeptember 22-ei dátumozású ‒ több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.

MTI 2014. október 10., péntek