EN

Az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozatában elutasította a Quaestor csődjéhez kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott indítványokat. (MTI)

Az Alkotmánybíróság honlapján megjelent tájékoztatás szerint a testülethez mintegy 60 indítvány érkezett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérve.

Az indítványozók egy része olyan befektető volt, aki a törvény szerinti kárrendezésből valamilyen okból kimaradt vagy kárrendezése nem volt teljes, másik része pedig olyan befektetési szolgáltató, amelynek a törvény alapján a kárrendezési mechanizmus pénzügyi végrehajtásában szerepet kell vállalnia.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a vizsgált esetben kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásokról van szó. Emiatt a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg mind a jogosultak körének, mind a juttatás mértékének és egyéb feltételeinek meghatározása során.

Az Alkotmánybíróság a jogosultak körének meghatározását nem találta diszkriminatívnak, annak a tárgyilagos mérlegelés alapján észszerű indoka van, így önkényesnek nem tekinthető – derül ki az Alkotmánybíróság honlapján olvasható összegzésből.

A testület a tulajdonhoz való jog sérelmére alapított kérelmekkel kapcsolatban megállapította: önmagában nem minősíthető tulajdonelvonásnak az a tény, hogy a jogalkotó maximálta a Kárrendezési Alap által személyenként kifizethető összeg nagyságát, illetve meghatározta az összeg kiszámításának módját.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelméről az Alkotmánybíróság megállapította: az a tény, hogy a BEVA-tagoknak befizetést kell teljesíteniük a törvény szerinti módon, azt jelenti, hogy a jogalkotó lehetővé tette pénzügyi forrásaiknak időleges igénybe vételét.

A befizetés az adóból történő levonás és a kamatelőírás alapján kölcsönnek tekinthető, amelynek célja a BEVA fizetési kötelezettségeinek és működési költségeinek fedezése, amely valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül. Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy ez a korlátozás közérdekből történt.

A károk méltányosság és társadalmi szolidaritás alapján történő teljes vagy részleges megtérítése, a pénzügyi szektor bizalmának fenntartása, stabilitásának védelme nemzetgazdasági, össztársadalmi érdek, azaz közérdek is. A korlátozást az Alkotmánybíróság emellett arányosnak is találta – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

MTI, Budapest, 2016. december 7., szerda