EN

Az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisítette a Kúria egyik, adóügyekkel kapcsolatos közigazgatási jogegységi döntését, valamint elrendelte az annak alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság honlapján szerdán közzétett határozat a jogegységi döntést alkalmazó egyik bíró indítványa nyomán született. (MTI)

Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt jogegységi döntés sértette a hatalommegosztás és a jogbiztonság alkotmányos elvét.

Az Alkotmánybíróság által alaptörvény ellenesnek talált közigazgatási jogegységi döntést a Kúria 2013-ban hozta meg, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011-es módosítása előtti, ingóságok átruházásából származó jövedelem utáni adózás egységes értelmezéséről szólt.
Az indítványozó másodfokú bíró által vizsgált konkrét ügyben a vádlottat első fokon költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt két év letöltendő börtönre ítélte. A tényállás szerint a vádlott maga és mások nevében fémhulladék-értékesítést folytatott 2008 és 2011 között anélkül, hogy adót fizetett volna utána, és a költségvetést – áfa, szja és eho (egészségügyi hozzájárulás) meg nem fizetése miatt – csaknem 30 millió forint vagyoni hátrány érte. Az adófizetési kötelezettség az elsőfokú bíróság szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat miatt állapítható meg. (A konkrét ügyet tekintve a vita lényege az, hogy mikor számít az ingóságértékesítés üzletszerűnek, mert ez nagyban befolyásolja a megfizetendő közterhek fajtáit és mértékét, így azt is, hogy a vádlott mekkora összegre követhetett el költségvetési csalást.)
Az indítványozó másodfokú büntetőbíró szerint az ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti a jogbiztonság elvét, „az állampolgárok ugyanis a jogszabályok tételes szövegében bízva tervezik adójogilag releváns cselekedeteiket, és e jogszabályszövegből a Kúria – jogértelmezéssel – elrendelte egy egész mondat figyelmen kívül hagyását”. Továbbá az indítványozó szerint a jogegységi határozat sérti a hatalommegosztás alaptörvényben rögzített elvét is, hiszen a Kúria nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó.
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést és megállapította, hogy a Kúria a jogegységi határozat megalkotásakor túllépte a jogegység biztosítására vonatkozó alaptörvényi felhatalmazás kereteit, elvonta a törvényhozói hatalmi ág jogkörét, ami az alaptörvény sérelmét eredményezte.
Az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy a jogegységi határozat „– az alkalmazandó jogszabállyal ellentétesen – az adózók meghatározott köre számára egyértelműen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg”.
Figyelemmel az alkotmányos büntetőjog alapvető követelményeire – a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvére, amelyek szerint csak azt a magatartást lehet bűncselekménynek minősíteni, amelyet már elkövetése előtt törvény annak nyilvánított, valamint csak olyan büntetéssel lehet sújtani, amelyet az elkövetés előtt a törvény meghatározott –  az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményének érvényre juttatása érdekében visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a jogegységi határozatot.
Az Alkotmánybíróság elrendelte továbbá a megsemmisített jogegységi döntés alapján jogerős határozattal befejezett eljárások felülvizsgálatát.
A jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság négy tagja – Czine Ágnes, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Sulyok Tamás – fűzött különvéleményt a határozathoz.

MTI, Budapest, 2016. február 3., szerda