EN

Budapest, 2014. július 15., kedd (MTI) – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria azon határozatát, amely szerint a Vértesi Erőmű Zrt.-nek nem kell kiadnia a cég és a System Consulting Zrt. között köttetett szerződéseket az adatigénylőnek – közölte az Alkotmánybíróság kedden a honlapján.

A testület azzal indokolta döntését, hogy a Kúria indokolatlanul szűken értelmezte az állami vagyonra vonatkozó törvényt. Egyben a Kúria határozata mellett megsemmisítette a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság hasonló tartalmú határozatát is.
Bodoky Tamás újságíró 2010-ben kérte az erőmű és a Kapolyi László volt MSZP-s országgyűlési képviselőhöz kötődő cég, a System Consulting között 2008-ban és 2009-ben, a többi között az áramvásárlásra vonatkozó szerződések kiadását, ám a cég megtagadta az adatközlést.
Az Alkotmánybíróság felidézte, hogy 2011-ben az első fokon eljáró Tatabányai Városi Bíróság az állami vagyonra vonatkozó törvény alapján közérdekből nyilvános adatoknak minősítette a szerződéseket és azok kiadására kötelezte a társaságot. Azzal érvelt, hogy a Vértesi Erőmű részvényeinek 98,53 százalékát a Magyar Villamos Művek birtokolja, utóbbinak pedig több mint 75 százaléka a magyar állam tulajdonában van.
A másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ugyanakkor az ítéletet megváltoztatta és elutasította az újságíró keresetét, illetve hasonlóan foglalt állást a Kúria is a felülvizsgálati kérelem nyomán. Azzal indokolták a határozatot, hogy az állami vagyonról szóló törvény melléklete nem sorolja a Vértesi Erőművet a tartós állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságok közé, illetve az állami vagyon fogalmába nem tartozik bele az a társasági részesedés, amelyet nem az állam, hanem az állam tulajdonában álló gazdasági társaság birtokol önálló jogi személyként és gazdálkodóként.
Az Alkotmánybíróság ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a másodfokú döntés, illetve a Kúria ítélete az információszabadság korlátozása, amely csak akkor fogadható el, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja. Egyben a határozatok indokolatlanul szűken értelmezték a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát, mert az állam, az MVM Zrt.-n keresztül meghatározó befolyással rendelkezett a Vértesi Erőmű Zrt. működésére – tették hozzá.
Dienes-Oehm Egon különvéleménye szerint viszont helyesen döntött a Kúria, mert a Vértesi Erőmű az állami vagyonra vonatkozó törvény szerint nem gazdálkodik állami vagyonnal.
A Vértesi Erőmű akkori vezetése 2008-ban áramvásárlási szerződést kötött a System Consulting Zrt.-vel, amely a villamosenergia-árak esése miatt 2008 utolsó napján visszalépett az üzlettől. Az erőmű 2010 augusztusában csődvédelmet kért, miután összességében csaknem 10 milliárd forint kártérítést fizetett ki az áramkereskedőknek és hitelezőknek.

MTI 2014. július 15., kedd 16:45