EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2019. évi 4. száma (2019. február 13.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

A testület azt vizsgálta: milyen szempontok alapján minősülhet egy tettleges megnyilvánulás véleménynyilvánításnak, és ennek nyomán védendő-e a szólásszabadság körében az, ha valaki festékkel önt le egy emlékművet.

Az Alkotmánybíróság 2018. évi ügyforgalmi és statisztikai adatai

Alkotmánybírósági szimulációs verseny indul egyetemi hallgatóknak az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium közös szervezésében. A verseny célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az Alkotmánybíróságon folyó munkát.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: a bírósághoz fordulás jogából, mint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosítványából többek között az következik, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria csak akkor változtathatja meg a jogerős ítéletet és utasíthatja el a keresetet, ha az eshetőleges kereseti kérelmek valamennyi elemét legalább egy bírói fórum az eljárásban már érdemben elbírálta.

A testület friss határozatában kiemelte: hamis vád esetén a bíróságoknak a törvényi tényállást és a konkrét ügy összes körülményét mindig egyedileg kell megvizsgálni ahhoz, hogy az Alaptörvénynek megfelelő döntés szülessen a pótmagánvádlóként történő fellépésről.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: az Alaptörvény a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék, ez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság egyéb szempontokra is figyelemmel legyen. Az a bírósági mérlegelés azonban, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, már alaptörvény-ellenesnek minősül.

A településkép védelméről szóló törvény módosításának megsemmisítését ötvenöt országgyűlési képviselő indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A testület elutasította az indítványt, és határozatában többek között kiemelte: a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége nem állapítható meg, nem tartozik sarkalatosságot igénylő tárgykörbe, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: a 2017. évi költségvetésről szóló törvény egyidejűleg tartalmaz szabályozást a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére. Az a szabályozás, mely kizárólag differenciáltan, a jelentősebb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok esetében írja elő szolidaritási hozzájárulás fizetését, nem tekinthető a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával ellentétesnek.