Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügy előzménye, hogy a feladatkörrel rendelkező minisztérium 2020-ban megrendelt egy tanulmányt a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról, amelyet a Kormány felhasznált az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény és annak végrehajtási rendeletei előkészítése, illetve megalkotása során. Az indítványozó közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult a minisztériumhoz, kérve többek között a szerződést, és az annak mellékletét képező tanulmány kiadását. A minisztérium a szerződést a személyes adatok és a döntéselőkészítő adatok megismerhetetlenné tételét követően adta ki, a tanulmány kiadására irányuló kérelmet pedig elutasította arra hivatkozással, hogy az a Kormány számára készített, döntéselőkészítő adatokat tartalmazó irat, ezért megismerésének nincs helye. Az indítványozó bírósághoz fordult, az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék keresetének helyt adott. Az alperes fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla az alkotmányjogi panaszban támadott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés indokolása nem tért ki arra, hogy az indítványozó közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogának korlátozása igazolható-e az adatkezelő döntéshozatali folyamatának védelme érdekében, ezért alapjogsértő. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntésében kifejtettek szerint a döntéselőkészítő jellegre való általános hivatkozás nem elegendő indok a közérdekű adatigénylés megtagadásához. A másodfokú eljárásban azonban az adatkezelő a bíróság számára hozzáférhetővé tette a per tárgyát képező tanulmányt, és a támadott döntés utalt arra, hogy konkrét, részben már megvalósult, részben folyamatban lévő, részben jövőbeli konkrét lépések előkészítését tartalmazza a tanulmány. Az alapjog tárgya nem az irat, hanem az információ: nem a dokumentum maga, hanem a benne található adatok megismerhetősége az alapjog tárgya. Ha az iratban található információelemek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az egyes elemek leválasztása értelmezhetetlen adatot eredményezne, akkor nincs lehetőség arra, hogy a dokumentum egyes részeinek megismerhetőségéről a bíróság külön-külön döntsön. Az, hogy a támadott döntés az iratban található adatokat nem tartotta egymástól elválaszthatónak, és egységesen hozott döntést az adattömeg megismerhetőségéről, nem sérti az Alaptörvény hivatkozott rendelkezését. A másodfokú bíróság az adatok tartalmát részletesen, külön-külön és összességében megvizsgálta, és tartalmi vizsgálat alapján vonta le azt a következtetést, hogy az adat kiadása nem teljesíthető. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem látta megállapíthatónak, hogy a másodfokú bíróság az Alaptörvény támadott rendelkezésével ellentétesen jutott volna arra a következtetésre, hogy a kért információ nem ismerhető meg, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.