Alapító okirat

2017. május 21.

Az Alkotmánybíróság alapító okirata

Az Alkotmánybíróság 18./Eln./2005. számú, 2009. június 8-án kelt és a módosításokkal legutóbb 2014. február 24-én XXV-1/79-3/2014. ügyszámon egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát (a továbbiakban: Alapító Okirat) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) alapján – figyelembe véve a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényt (a továbbiakban: Küt.), valamint a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet vonatkozó előírásait is – módosítom, és egységes szövegét 2020. április 1-től az alábbiak szerint állapítom meg:

1. A költségvetési szerv elnevezése: Alkotmánybíróság
Az elnevezés rövidítése: AB
Idegen (angol) nyelvű neve: Constitutional Court of Hungary
Idegen (német) nyelvű neve: Verfassungsgericht Ungarns
Idegen (francia) nyelvű neve: Cour Constitutionnelle de Hongrie

2. A költségvetési szerv székhelye: 1015 Budapest, Donáti utca 35–45.
Levelezési címe: 1535 Budapest, Pf. 773.

Hivatalos honlapjának a címe:
www.alkotmanybirosag.hu, www.hunconcourt.hu

3. A költségvetési szerv illetékessége
Magyarország területe

4. A költségvetési szerv alapító szerve és az alapítás dátuma
Országgyűlés (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.), 1989. október 30.

5. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály megnevezése
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (hatályos volt 2011. december 31-ig)
Az Alkotmánybíróság működését jelenleg meghatározó jogszabály: Abtv.

6. A költségvetési szerv irányító szerve, székhelye
Alkotmánybíróság, 1015 Budapest, Donáti utca 35–45.

7. A költségvetési szerv vezetője és kinevezési rendje
A költségvetési szerv vezetője: az Alkotmánybíróság elnöke. Az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdése értelmében az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
Az Alkotmánybíróság Hivatalát az Alkotmánybíróság elnökének irányítása mellett az Alkotmánybíróság főtitkára vezeti. A főtitkárt az Alkotmánybíróság elnöke javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja.

8. A költségvetési szerv közfeladata
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság a feladatait az Alaptörvény 24. cikkében, az Abtv. 23–27. §-ában, a 32-36. §-ában, valamint 38. §-ában foglaltak szerint látja el. Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alaptörvény és az Abtv. tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

9. A költségvetési szerv alaptevékenysége
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkében és az Abtv.-ben foglaltak szerint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása. Ennek érdekében alaptevékenységként alkotmánybíráskodást végez.
Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala. Alaptevékenysége az alkotmánybíráskodáshoz, az Alkotmánybíróság közfeladataihoz, feladat- és hatásköreihez kapcsolódik.
Az Alkotmánybíróság működéséhez szükséges költségvetési előirányzatokat Magyarország éves költségvetéséről szóló törvények tartalmazzák, mellyel a mindenkor érvényes és hatályos jogszabályok, továbbá az Alkotmánybíróság elnökének rendelkezései és az Alkotmánybíróság gazdálkodással összefüggő szabályzatainak figyelembevételével gazdálkodik.
Az Alkotmánybíróság vállalkozási tevékenységet nem végez.
Az Alkotmánybíróság közfeladatainak és szakmai alaptevékenységeinek besorolása:
Kormányzati funkciók szerint:
011110 Államhatalmi szervek tevékenysége
011320 Nemzetközi szervezetekben való részvétel
Az államháztartás szakágazati rendje alapján:
841101 Államhatalmi szervek tevékenysége

10. A költségvetési szervnél foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya
Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdése és az Abtv. 6–9. §-ai, a 15–16. §-ai, a 18. §-a, valamint a 21. §-a alapján áll fenn.
A főtitkár megbízatása az Abtv. 22. § (2)–(3) bekezdései alapján áll fenn.
A gazdasági főigazgató jogviszonya az Abtv. 22. § (7) bekezdése alapján áll fenn.
Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők jogviszonya a Küt. alapján áll fenn. A munkavállalóként foglalkoztatottak jogviszonya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a megbízási, szolgáltatatási vagy egyéb, munkavégzésre irányuló szerződéssel foglalkoztatottak jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján áll fenn.
Az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja.

11. Képviselet, aláírási jog
Az Alkotmánybíróság képviseletét teljes jogkörrel az Alkotmánybíróság elnöke látja el.
Az Alkotmánybíróság Hivatalának általános képviseletét az elnök, saját feladatkörében a főtitkár és a gazdasági főigazgató látja el.
A kötelezettségvállalási, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási, továbbá ellenjegyzési és érvényesítési feladatok ellátására a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kerül sor.

12. Záró rendelkezések
Az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseket az Abtv., az Alkotmánybíróság ügyrendje, az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzata és az egyéb belső szabályzatok határozzák meg.

Budapest, 2020. március 30.

Dr. Sulyok Tamás