Az Alkotmánybíróság 2011. november 7-8-i teljes ülése

 

– a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1651/B/2010.)

– az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (58/B/2011.)

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (395/D/2010.)

– a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezései Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályaival összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (339/E/2009.)

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (570/D/2011.)

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 528. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (232/E/2009.)

– a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. §. a) pontja „beleértve a védett természeti értéket is” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (149/B/2011.)

– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (518/D/2009.)

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (482/E/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 44/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (664/H/2011.)

– a Budapest Kőbánya Önkormányzatának a telekadóról szóló 58/2003. (XII. 18.) rendelete 5. §-a és 8. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (1331/B/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (299/H/2009.)

– az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (950/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 377/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (951/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (665/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 78/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (838/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 76/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (839/H/2011.)

– a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII., törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (660/B/2011.)

– a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szól 2007. évi CLXIX. törvény 4. sz. mellékletének II. 1., valamint 5-8. pontjaiba foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (216/B/2008.)

– a z Országos Választási Bizottság 255/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (666/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 121/2011. (VI.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1181/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 122/2011. (VI.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1180/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 336/2010. (IV.23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (725/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 127/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1174/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 126/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1176/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 125/2011. (VII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1177/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 123/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1178/H/2011.)

 

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. november 7-8-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság november 7-8-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

– az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (58/B/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság rámutatott: amennyiben a tagdíj meg nem fizetése miatti kizárást nem követné a felvételi időkorlát, úgy kiüresedne a kamarai tagdíjtartozást szankcionáló kizárás intézménye. A határozat indokolása szerint a támadott törvényi rendelkezés nem valósít meg aránytalan jogkorlátozást, mivel a jogászi hivatástól nem, csak az ügyvédi kamarai tagságtól, azt is csak átmeneti időre zárja el a tagdíj-, biztosítási díjfizetési fegyelmet elmulasztó ügyvédet.

 

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (570/D/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem jelölte meg konkrétan, mely alapvető jogának sérelmét eredményezte az alkotmánysértőnek tartott jogszabály alkalmazása.

 

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 528. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (232/E/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 528. § (3) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó álláspontja szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem alkotta meg a Ptk. 528. § (3) bekezdésében előírt, a bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait tartalmazó külön jogszabályt. Ezzel szemben – állapította meg az Alkotmánybíróság – a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény részletes szabályozását adja a fogyasztók részére történő hitelnyújtás gyakorlatának. A törvény 3. §-a 23 pontban definiálja a benne alkalmazott fogalmakat, és mintegy tizenkét fejezetben rendelkezik a fogyasztóknak nyújtott hitelek részletes szabályairól.

 

– a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. §. a) pontja „beleértve a védett természeti értéket is” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (149/B/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § a) pontja „beleértve a védett természeti értéket is” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogi nyelvezet esetleges eltérése más tudományági szakterminológiától nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét.

 

– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (518/D/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezés nem minősül olyan normatív szabályozási jogkörben hozott egyedi döntésnek, amely a vizsgált összefüggésben a jogbiztonság követelményének sérelmét eredményezi. A határozat indokolása szerint az érintett jogalanyok, köztük az alkotmányjogi panaszos számára biztosított volt a bírósághoz való fordulás joga, amelynek révén minden olyan igényét érvényesíthette a munkaügyi bíróság, illetőleg a másodfokú bíróság előtt, amely a törvény alapján megillette.

 

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat (482/E/2010. AB határozat);

 

 

– az Országos Választási Bizottság 44/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (664/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 44/2011. (V. 2.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem osztotta az OVB hitelesítést megtagadó határozatának azon álláspontját, miszerint azért sem felel meg a kezdeményezés az egyértelműség követelményének, mert a választópolgár számára azt a látszatot kelti, mintha a kérdésben megfogalmazott „bírói nyugdíj” jelenleg létező jogintézmény lenne. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a köztársasági elnök által kinevezett bírák szolgálati viszonyát a köztársasági elnök a bíró 62. életévének betöltésével – bírói nyugdíjra való jogosultság megszerzése okából – megszüntesse.”

 

– a Budapest Kőbánya Önkormányzatának a telekadóról szóló 58/2003. (XII. 18.) rendelete 5. §-a és 8. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1331/B/2010. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a Budapest Kőbánya Önkormányzatának a telekadóról szóló 58/2003. (XII. 18.) rendelete 5. §-a és 8. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában indult eljárást, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.

 

– a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII., törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (660/B/2011. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése, és 73. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert az indítványozó visszavonta a kérelmét.

 

– a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szól 2007. évi CLXIX. törvény 4. sz. mellékletének II. 1., valamint 5-8. pontjaiba foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (216/B/2008. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4. számú mellékletének III. 1. valamint 5-8. pontjaiba foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.

 

– a z Országos Választási Bizottság 255/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (666/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 255/2010. (III. 31.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a Holodomor áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a Holodomor tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, büntetett követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”.

 

– az Országos Választási Bizottság 121/2011. (VI.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1181/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 121/2011. (VI. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a Kormány 4-6 óra közé részmunkaidőre csökkentette a közmunkára kényszerültek napi óraszámát 8 óráról 2011 január hónapban?”

 

– az Országos Választási Bizottság 122/2011. (VI.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1180/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 122/2011. (VI. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a homoszexuális magyar polgárokkal szembeni előítéletett a Kormánynak meg kell szűntetni mihamarabb, hiszen EU tagok vagyunk?”

 

– az Országos Választási Bizottság 336/2010. (IV.23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (725/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság 336/2010. (IV. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetén belül lévő és később létesülő atomreaktorok együttes összteljesítménye ne haladhassa meg a 2 GW-ot?”

 

– az Országos Választási Bizottság 127/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1174/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 127/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy olyan bérezésre van szükség Magyarországon, amely elismeri a dolgozók munkáit, és keveseket késztet hitel felvételre?”

 

– az Országos Választási Bizottság 126/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1176/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 126/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e azzal, hogy a homoszexuális magyar honfitársaink az évenkénti egyszeri meleg felvonulásért és ennek elfogadásáért kampányolva nem bűnözők, csak mások?”

 

– az Országos Választási Bizottság 125/2011. (VII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1177/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 125/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy hazánkban Magyarországon szintén legyen elfogadott a homoszexualitás mint sok más európai UNIO-s országnál?”

 

– az Országos Választási Bizottság 123/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1178/H/2011. AB határozat).

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 123/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy Magyarországon a részmunkaidő csak a kismamákra, rokkantnyugdíjasokra és könnyebb betegségben lévő polgárokra legyen értendő?”