Kulcsár Anna, Magyar Nemzet – 2012. október 13.

Az elmúlt bő fél évben az Alkotmánybíróság (AB) javarészt elvégezte annak az eljárási rendnek a kimunkálását, amely lehetővé teszi, hogy a testület a január óta hatályos törvényeknek megfelelően töltse be hivatását – ezt mondta el lapunknak az AB főtitkára. Bitskey Botond szerint a 15 tagú grémium eddig a korábbinál ritkábban lépett a nyilvánosság elé nagyhorderejű határozatokkal, ám sokat dolgozott azért, hogy módosuló feladatait a jövőben zökkenőmentesen lássa el.

Az alkotmányosság védelmének rendszere januártól annyiban változott meg, hogy az állampolgárok személyes érintettség nélkül nem kérhetik a jogszabályok felülvizsgálatát, de megkereshetik az alapvető jogok biztosát, hogy – ha ennek indokát látja – forduljon az AB-hez. Bitskey Botond elmondta, az ombudsman ezt eddig több mint 25 alkalommal tette meg. Újdonság az is, hogy az állampolgárok és szervezeteik – német mintára – alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testülethez, ha úgy vélik, hogy valamelyik konkrét bírósági döntés megsértette alkotmányos alapjogukat, vagy egy-egy jogszabály közvetlenül okozott számukra ilyen sérelmet. Az első háromnegyed évben több száz esetben fordultak alkotmányjogi panasszal az AB-hez. Továbbra is külön csoportba tartoznak azok az indítványok, amelyekben – a peres eljárás felfüggesztése mellett – az ítélkező bírák kezdeményezték a szerintük alkotmánysértő rendelkezések kontrollját.

Az alapvető jogok biztosa kifogásolta a többi között a köznevelési törvény néhány passzusát. Szabó Máté nem ért egyet azzal, hogy a gyerekeknek három éves koruktól mindenképpen óvodába kellene járniuk, ez ugyanis szerinte korlátozza a szülőnek a neveléshez való alkotmányos jogát és sérti a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt. A biztos azt sem tartja helyesnek, hogy a szülő nem dönthet úgy: hat helyett csak hét éves korában küldi iskolába gyerekét. Az egyéves haladékot – a nemrégiben elfogadott szabályozás szerint – csupán az iskolaérettség vizsgálata után az erre kijelölt bizottság adhatná meg.

Bitskey Botond közlése szerint az Alkotmánybíróság válaszára vár az a kérdés is, amelyet annak idején még az adatvédelmi biztos tett fel, s amelyet Szabó Máté utóbb kiegészített: milyen szempontok szerint lehet közérdekű adatokat kérni a nemzetbiztonsági szolgálatoktól. A biztos úgy látja, hogy ehhez jelenleg nagyon szűk kereteket szabnak a jogszabályok. Az ombudsman korábbi kezdeményezésére megvizsgálja az AB azt is, van-e létjogosultsága a pozitív adóslista működtetésének.

Az igazságszolgáltatásban dolgozó bírák indítványai közül leginkább az úgynevezett semmisségi-ügy és a Biszku-ügy ismeretes. Előbbit a 2006-os tömegoszlatásokkal összefüggő semmisségi törvény törléséért indította meg több fővárosi bíró, felvetéseiket egy eljárásban ítéli meg az AB. A jogszabály azt tartalmazza: a bíráknak hatályon kívül kellene helyezniük azokat a büntető ítéleteket, amelyeket hajdan kizárólag rendőri jelentés vagy tanúvallomás alapján hoztak az ítélkező fórumok. A Biszku-ügyet a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) büntetőbírája terjesztette elő, azt követően, hogy az ügyészség 2010-ben vádat emelt a volt politikus ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt. Az egykori belügyminiszter egy tévéinterjúban azt mondta: az 1956-os forradalom után nem voltak koncepciós eljárások, „valamilyen cselekmények alapján történtek az ítéletek”. A tévényilatkozatot az ügyészség úgy értelmezte, hogy azzal Biszku jelentéktelennek tüntette fel a kommunizmus idején elkövetett bűntetteket. A BKKB bírája viszont nem tűzte ki a tárgyalást, hanem a jogbiztonság és a szólásszabadság sérelmére hivatkozva a törvény megsemmisítését javasolta az alkotmánybíráknak. Az AB a Biszku-ügyben hétfőn tartja a második tárgyalást. A főtitkár közlése szerint a határozat előkészítése a semmisségi ügyben is folyamatban van.

Az ügyek másik kategóriájáról, az alkotmányjogi panaszokról szólva Bitskey Botond elmondta: büntető- és közigazgatási perekben eddig viszonylag kevés kifogást jelentettek be az érintettek. Polgári peres, tehát például tulajdonjogi, társasházi és cégek közötti peres ügyekben ugyanakkor számos indítvány érkezett, ezeknek azonban gyakran kevés alkotmányjogi, alapjogi összefüggése van. A főtitkár hozzátette: az alkotmányjogi panasz nem azt jelenti, hogy az AB felülbírálhatná a bíróságok korábbi döntéseit. A testület azt vizsgálja, hogy az ítélet megsértette-e az indítványozónak az alaptörvényben rögzített jogait. Az AB tehát nem dönthet arról, hogy például hol kell meghúzni egy telekhatárt, vagy kinek miképpen kell viselnie a közös költséget. Bitskey Botond főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányjogi panaszok közül az AB csak azokkal foglalkozik érdemben, amelyek megfelelnek a törvényben és az ügyrendjében megfogalmazott formai és tartalmi követelményeknek, vagy a határidőkről szóló szigorú feltételeknek.

A magánszemélyeket és szervezeteiket hatósági, bírósági döntés nélkül, közvetlenül érintő jogszabályok ellen szintén több alkotmányjogi panasz érkezett az AB-hez. Különösen érdekes ezek közül az úgynevezett Hagyó-ügy. Az alkotmánybírósági eljárásban azonban nem az ismert bűnperről van szó, hanem az ügyek más bírósághoz történő áthelyezését lehetővé tevő jogszabályról. Az AB-nek azt kell majd megvizsgálnia, megfelel-e az alaptörvénynek a bírósági szervezeti jogszabály, amely módot ad rá, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bizonyos ügyeket áthelyezzen más bíróságokra, ha az illetékes fórum a nagy munkateher miatt nem tudná ésszerű határidőn belül befejezni a pert. Ezt a rendelkezést ráadásul nemrégiben módosította is az Országgyűlés, azóta az OBH elnökének döntése ellen a Kúriához fellebbezhetnek az érintettek. Az összetett, igen érdekes ügyben rövid időn belül AB-határozat várható. Ismert egyébként, hogy Hagyó Miklós és társai bűnperének tárgyalására a fővárosi helyett a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a bírósági hivatal vezetője.

Az alkotmányjogi panaszok közül érdeklődésre tarthat számot a rendőrök, a tűzoltók és egyéb rendvédelmi alkalmazottak kezdeményezése is. A főtitkár elmondása szerint több mint 1500-an keresték meg ez ügyben a testületet. Különféle jogcímeken azt a múlt évi törvényt vitatták, amely megszüntette annak lehetőségét, hogy a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagjai bizonyos feltételekkel 25 évi szolgálati idő után ötven éves koruk előtt nyugdíjba mehessenek. A kérelmeket az AB egy eljárásban elemzi, pár beadványt már befogadott. Várhatóan még az idén napirendre tűzik a kérdéskört – tudtuk meg a főtitkártól.

Ebbe a kategóriába tartozik a nemrégiben elfogadott levéltári törvény alkotmánybírósági elemzése is. A jogszabályt amiatt kifogásolják a beadványozók, mert úgy rendelkezik: a Magyar Dolgozók Pártjának és jogelődeinek iratai, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és társadalmi szervezeteinek dokumentumai az állam tulajdonát képezik. A panaszosok szerint a jogalkotók nem tettek különbséget a Politikatörténeti Intézetben kezelt egyes iratok jellege között.

Májusban az AB elé került a választási eljárási törvénynek a kampányfinanszírozásról szóló rendelkezése is. Ennek az ügynek az ad különös jelentőséget, hogy az Országgyűlés várhatóan hamarosan dönteni fog az új választási eljárási jogszabályról, egyúttal – a tervek szerint – előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. A bírói fórum az új választás előtt mindenesetre több szempontból is megvizsgálhatja e fontos közjogi rendelkezéseket.

A napokban jelent meg a hír, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság vizsgálja az új egyházügyi törvényt. Az AB főtitkára elmondta, hogy a törvénnyel szemben az Alkotmánybírósághoz is számos egyház fordult alkotmányjogi panasszal, ráadásul azt az alapvető jogok biztosa is megtámadta. Ezért az üggyel hamarosan az AB-nek is foglalkoznia kell.

Az alkotmányjogi panaszokkal összefüggésben még egy fontos ügyről beszámolt Bitskey Botond. Az alkotmánybírósági törvény alapján alkotmányjogi panaszt csak jogi képviselő, tehát ügyvéd útján nyújtható be. A rászorulók a képviselethez jelenleg nem kérhetnek segítséget az állami jogsegélyszolgálattól. Szabó Máté alapjogi biztos szerint ez sokak számára hátrányos, hiszen nem tudnak hozzájutni a jogorvoslathoz. A kérdéskört szintén hétfőn kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság, mondta el a testület főtitkára.