Az ügyben magánszemélyek és nőszervezetek nyújtottak be két alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, melyben támadták a népszavazást megengedő kúriai döntést.
Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak-e 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.
A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”
A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. E döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést és ezzel utat nyitott a népszavazásnak.
A Kúria érvelése szerint bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Továbbá a legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés – akarják-e a nyugdíjba vonulás feltételrendszerének változtatását – nem sérti az egyértelműség követelményét.
A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között van lehetőség.
A Kúria döntését támadó, az Alkotmánybírósághoz napokban benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik.
Az indítványok többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, melyek szerint „Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”, „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”, valamint „törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”.
Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, mely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.
Bitskey Botond szerdán közölte: az alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság megkapta, az azokkal kapcsolatos ügyintézés megkezdődött, kiszignálták az ügyeket a határozat tervezetét készítő úgynevezett előadó bíróra, és az Alkotmánybíróság elnöke döntött arról is, hogy soron kívül kell eljárni az ügyekben.
Az alkotmányjogi panasz benyújtói kérték a kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését is. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság főtitkára azt közölte: a Kúria eddig nem függesztette fel a végrehajtást. Az Alkotmánybíróság mérlegeli, hogy szükséges-e felhívnia a Kúriát a döntés végrehajtásának felfüggesztésére. Az alkotmánybírósági törvény szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban kifogásolt bírósági döntés végrehajtásának felfüggesztésére kivételesen hívhatja fel a bíróságot, például akkor, ha ezt az alkotmánybírósági eljárás várható időtartama, a várható döntés, vagy súlyos és helyrehozhatatlan kár, hátrány elkerülése, illetve más fontos ok indokolja.

MTI, 2015. szeptember 2.