MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
2017.06.14. Szabályozni kell a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését (MTI)
Az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését; a mulasztást év végéig pótolnia kell – mondta ki az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatában.

Az ügyben egy bíró támadta a büntetés-végrehajtási törvényt és egyik rendelkezésének megsemmisítését kérte, mert a pénzbüntetés a más okból elrendelt fogva tartás ideje alatt nem évül el, így korlátlan ideig végrehajtható.
Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló több mint fél évtizeddel ezelőtti, Pest megyei büntetés-végrehajtási ügyekben lopás miatt kiszabott 105 ezer, illetve 60 ezer forintos pénzbüntetést változtattak át meg nem fizetése miatt 348, illetve 300 napi szabadságvesztésre, ám azok letöltését az elítéltek a más ügyekben jogerősen kiszabott szabadságvesztések végrehajtása miatt nem kezdhették meg.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megkereste az igazságügyi minisztert, aki szerint a kifogásolt rendelkezések nem ellentétesek a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményével.
Az Alkotmánybíróság a bíró indítványát részben megalapozottnak találta és megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megfelelően szabályozta a pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését azon esetekben, amikor az elítélt meghatározott időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.
Az Alkotmánybíróság indokolásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás eredményeként ha a pénzbüntetés kiszabását követően az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, a pénzbüntetés, illetőleg annak átváltoztatása nyomán a szabadságvesztés végrehajtása akár 40 év elteltével is megtörténhet.
A testület szerint a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával sújtott elkövetőkhöz képest észszerű indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vizsgált szabályozás.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a bírói indítványtól eltérően nem tartotta indokoltnak a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítését, mert az alaptörvény-ellenesség a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések hiányosságára, szabályozatlanságra vezethető vissza. Álláspontja szerint jelen ügyben van lehetőség arra, hogy „hatályos jog kíméletével” járjanak el. Az alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé, mellyel biztosítható, hogy a pénzbüntetés szabályozása megfeleljen a törvény előtti egyenlőség követelményének.
Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget.
A többségi határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók fűztek különvéleményt.


MTI, 2017. június 13., kedd

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés