MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
AKTUÁLIS
2017.10.17 Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mulasztását állapította meg az állami tulajdonban levő Natura 2000 földterületek értékesítése kapcsán

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban foglalkozott a Natura 2000 hálózatba tartozó állami földterületek értékesítésének egyes jogi kérdéseivel. A határozatnak különleges súlyt ad, hogy az Alkotmánybíróság fennállása óta első ízben vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, azaz a magyarországi biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.

TOVÁBB
2017.10.17 Az Alkotmánybíróság újabb döntést hozott a természeti erőforrások védelmében

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

TOVÁBB
LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

A legfrissebb határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. Az utóbbi időben született további döntések a Friss döntések menüpont alatt találhatóak.

2017.10.20 AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (IV/1599/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa október 17-én elutasította a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.342/2016/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben a felperes (indítványozó) adásvételi szerződéssel termőföld ingatlanok tulajdonosa lett. Az eljáró adóhatóság a felperes terhére 0 Ft. visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget állapított meg, azonban a szabályok szerint a vagyonszerzőnek az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, ha a termőföldet öt év eltelte előtt elidegeníti, azon vagyoni értékű jogot alapít, vagy nem mezőgazdasági célra hasznosítja azt. Az adóhatóság az öt éves határidő leteltét követően a felperest több mint 16 millió forint illeték megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság álláspontja az illetékmentesség feltételeként megfogalmazott „egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítása” azt jelenti, hogy az arra jogosult személynek magának kell megművelnie a termőföldet, az indítványozó pedig haszonbérbe adta ingatlanait. Több lépcsős eljárást követően a bíróság is hasonló következtetésre jutott, amely ellen a felperes alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál. Az indítványozó előadta, hogy a bíróság a mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélyek csoportján belül hátrányosan megkülönbözteti a megvásárolt termőföld termőképességének fenntartását haszonbérbe adás útján megvalósító mezőgazdasági vállalkozókat. Álláspontja szerint a normaszöveg nem tartalmaz utalást a hasznosítás jogának megszorító értelmezésére. A testület a panaszt nem találta megalapozottnak. Az ügyben alkalmazott törvény elbíráláskor hatályos szövegváltozata – a hatályos szöveggel ellentétben – nem határozta meg, hogy mit kell érteni „a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja” szövegrész alatt. Ennek meghatározása a jogalkalmazó szervek, végső soron a rendes bíróság feladata. A bíróságnak ilyen esetben kötelessége, hogy a norma alkalmazásakor az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezést válasszon. A Kúria a kifogásolt döntésében kimondta, hogy a bérbeadás azért nem tekinthető a földterület mezőgazdasági célú hasznosításának, mert a jogszabály ezt a tevékenységet a tulajdonszerzőtől várja el. Ez a jogértelmezés kétségtelenül szűkíti a jogalanyok körét, de nem ellentétes az Alaptörvénnyel.

2017.10.20 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3359/2015.)

Az Alkotmánybíróság október 16-án elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.22.280/2013/10/I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó végrehajtást kérőként vett részt végrehajtási eljárásban. A végrehajtó által készített felosztási tervet a Pesti Központi Kerületi Bíróság jóváhagyta, bár az indítványozó követelése abban egyáltalán nem szerepelt. Az indítványozó ez ellen kifogással élt, melynek nyomán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A bírósági végrehajtó új felosztási tervet készített, melyben már szerepelt az indítványozó követelése is, azonban ez alapján a költségek kiegyenlítését követően fennmaradó valamennyi összeg a másik végrehajtást kérőt illette meg. Az indítványozó fellebbezéssel élt, azonban – figyelemmel arra, hogy az adós időközben felszámolás alá került – a másodfokú bíróság határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbezés érdemi elbírálására már nincs lehetőség. Az indítványozó ezt követően indított keresetet. A másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletében a keresetet elutasította. Panaszában az indítványozó azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság az ítéletét a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sértő módon nem indokolta meg. A testület az alkotmányjogi panaszt nem találta megalapozottnak. Az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye a bíróság döntési szabadságának abszolút korlátját jelenti, vagyis döntésének indokairól az eljárási törvényeknek megfelelően szükséges számot adnia. Ennek sérelme az eljárási szabály alaptörvény-ellenes alkalmazását jelentené. A jelen ügyben azonban a peres felek mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban előterjesztették kérelmeiket, és számos érvet hoztak fel álláspontjuk alátámasztására. Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság nem tért ki ítélete indokolásában a felek összes felvetésére, ugyanakkor a rendelkező részben megfogalmazott, keresetet elutasító döntésének indokát adta azzal, hogy az indítványozó által állított kár és az alperes magatartása között eleve nem állt fenn kárkötelemhez vezető okozati összefüggés.

2017.10.18 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1066/2017.)

Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.1.22.296/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése, deviza-alapú kölcsönszerződés)

2017.10.18 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1464/2017.)

Az ügy tárgya: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdésében a "kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt" szövegrész és a (2)-(7) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (pedagógus, öregségi nyugdíjkorhatár)

2017.10.18 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/528/2017.)

Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.337/2016/7.I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogellenes felmondás)

2017.10.18 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/988/2017.)

Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.II.662/2016/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (csalás, magánokirat-hamisítás)

2017.10.17 AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (II/1902/2016.)

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

2017.10.17 AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (II/3394/2015.)

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban foglalkozott a Natura 2000 hálózatba tartozó állami földterületek értékesítésének egyes jogi kérdéseivel. A határozatnak különleges súlyt ad, hogy az Alkotmánybíróság fennállása óta első ízben vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, azaz a magyarországi biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.

TOVÁBBI LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK Becsuk
KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés