MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
2017.03.24. Sulyok Tamás: az alkotmánybíráskodás funkciója alapvetően megváltozott Magyarországon – az Alkotmánybíróság a rendszerváltás zárókövéből a jogállam zárókövévé vált
Az Alkotmánybíróság elnöke kaposvári előadásában kiemelte: 2012-re az alkotmánybírósági reform szinte elkerülhetetlenné vált. Korábban a testület történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott, annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. Az Alaptörvény hatálybalépésével egy olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét, amely jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a 2012 előtti működés.

Sulyok Tamás a huszonötödik alkalommal megrendezett „Jogi Beszélgetések” előadójaként hangsúlyozta: 1990 és 2011 között az Alkotmánybíróság történelmi küldetése az volt, hogy felszámolja a diktatúra, a pártállami jogrendszer maradványait. A testület a 2000-es évek végére ezt a feladatát sikeresen elvégezte. A rendszerváltáskor az Alkotmánybíróságot a célok elérése érdekében olyan hatáskörökkel ruházták fel (különös tekintettel a jogszabályok érintettség nélküli, bárki által kezdeményezhető utólagos alkotmányossági kontrolljára), amelyek elkerülhetetlenné tették, hogy döntései egyes ügyekben politikai hatással is bírjanak anélkül, hogy ezekért politikai felelősséggel tartozott volna. Európában az ilyen fokú autonóm alkotmánybíráskodásra alig volt példa. Az egyéni alapjogvédelemre viszont a rendszerváltás alkotmánya kevésbé helyezett súlyt, nem alakította ki az alapjogi bíráskodás rendszerét.

Sulyok Tamás úgy fogalmazott: az Alaptörvény hatálybalépése óta egy olyan politikailag semleges, erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező Alkotmánybíróság működik hazánkban, amely alkotmányos kontrollt gyakorol a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom, és a bíróságok felett is. Az Alaptörvény bevezette a klasszikus alapjogi bíráskodás legfontosabb intézményét: lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja a jogerős bírósági döntéseket az alapján, hogy azok összeegyeztethetőek-e az Alaptörvényben foglalt jogokkal. Az alapjogi védelem kiterjed mindhárom hatalmi ág területére. Az Alaptörvény által felállított új alkotmánybíráskodási rendszer csak egy nagyon szűk szeletében értelmezhető hatáskör korlátozásként, az összképet tekintve a hatáskörök bővülése jellemző.

Az elnök hozzátette: Alaptörvény hatálybalépésével 11-ről 15 főre emelkedett az Alkotmánybíróság tagjainak létszáma, tavaly novemberben 4 új alkotmánybíró megválasztásával a létszám teljessé vált. A bővülés - Paczolay Péter elnöksége óta első ízben – a politika konszenzuson alapuló döntésének köszönhető.

Sulyok Tamás kiemelte: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezéseit értelmezi és érvényesíti, ezáltal támpontot ad a szakjogági kérdések Alaptörvénnyel összhangban álló megválaszolására. Az egyes büntető-, polgári, közigazgatási jogi problémák alkotmánybírósági értelmezései jogrendszerünk záróköveiként foghatók fel. Az alkotmánybírósági határozatok olyan élő jogforrások, amelyek iránymutatást adnak mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervek számára.

Budapest, 2017. március 24.

Kapcsolódó galéria :

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés