EN

Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter és országgyűlési képviselő vehette át idén a Klebelsberg Kuno-díjat 2014. november 14-én a pesthidegkúti Kultúrkúriában.

Az Alkotmánybíróság a 2014. november 11-én hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék eljáró bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések alkalmazásának következményeit meghatározó törvény támadott rendelkezései. Az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.

Hat együttes részvételével Budapesten rendezték meg először az Alkotmánybíróságok kupája elnevezésű nemzetközi kispályás labdarúgótornát, amelyen több mint húsz alkotmánybíró és negyven alkotmánybírósági munkatárs lépett pályára a környező országok alkotmánybíróságai részéről. A következő tornát Ausztriában rendezik meg.

Az Alkotmánybíróság a 2014. október 27-én hozott határozatában megállapította, hogy a fogvatartottak többszemélyes elhelyezése esetén biztosítandó mozgás-, illetve légtér mértékéről szóló jogszabályi rendelkezés nemzetközi jogba ütközik és alaptörvény-ellenes, ezért 2015. március 15-i hatállyal megsemmisítette.

Az alkotmánybíróságok világkonferenciája 2014. szeptember 28. és október 1. között Szöulban tartotta harmadik kongresszusát.

Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes bírói döntést megsemmisítette, mivel az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította: a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi választási rendszer alapvető szabályai. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, egyebekben az indítványokat elutasította.

Az Alkotmánybíróság másrészt alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Az Alkotmánybíróság ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott határozatában megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes. A testület a Büntető Törvénykönyv alaptörvény-ellenes rendelkezését hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat. Az Alkotmánybíróság a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette, egy további rendelkezéshez pedig alkotmányos követelményt állapított meg.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2014. július 21-től 2014. augusztus 29-ig ítélkezési szünetet tart.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2013 éves kötet, mely tartalmazza az Alkotmánybíróság 2013-ban hozott valamennyi határozatát és végzését.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját.

Bécsben tartja XVI. kongresszusát az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciája. A rendezvényen részt vesznek az európai alkotmánybíróságok és alkotmánybíráskodást végző legfelsőbb bíróságok elnökei, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökei, továbbá meghívott vendégként számos felsőbb bíróság képviselője a világ különböző országából.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította, hogy nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése.

A választási ügyekkel összefüggésben némileg módosult az Alkotmánybíróság ügyrendje péntektől; a jobbára technikai jellegű változtatások célja elsősorban az, hogy a szoros határidőket is minden esetben tartani tudja a testület – közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére.

Az Alkotmánybíróság 2014. március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni.

Az Alkotmánybíróság 2014. március 3-án meghozott határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lép hatályba 2014. március 15-én. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása emellett megadta azokat a kereteket, amelyek között a közéleti szereplők emberi méltóságát is védelem illeti meg a szólás- és sajtószabadsággal szemben.

Ismét beválasztotta az Európai Unió Tanácsa Paczolay Pétert, a magyar Alkotmánybíróság elnökét az Európai Unió bíróságaiba jelölt bírák és főtanácsnokok alkalmasságát véleményező bizottság tagjai közé

Az Alkotmánybíróság nemrég hivatalos facebook oldalt indított, melynek célja, hogy a honlapon megjelenő aktuális információkat, így például a frissen hozott határozatokat és a soron következő ülések napirendjén szereplő ügyeket könnyebben figyelemmel tudják követni az érdeklődők.