EN

Az Alkotmánybíróság 2014. január 1-jei hatállyal módosította az ügyrendjét. A változtatásokat az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításai tették szükségessé.

Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén döntött azokról az alkotmányjogi panaszokról, amelyek a bírósági ügyáthelyezés lehetőségének alaptörvény-ellenességét kifogásolták. A testület megállapította, hogy az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő, korábban hatályos törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2013. december 23-tól 2014. január 10-ig ítélkezési szünetet tart.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, egyetemi tanár a tudományos diákköri tevékenység támogatásáért Honoris Causa Pro Scientia aranyérmet kapott.

A kezelőiroda irodavezető munkakör ellátása köztisztviselői jogviszony keretében történik, a köztisztviselői jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) alapján írásbeli kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés határozatlan időre szól, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidővel, teljes munkaidőre. Az illetményre a Kttv. szabályai az irányadóak. A kezelőiroda irodavezető munkakör nem minősül vezetői munkakörnek.

Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott határozatában megállapította, hogy sérti a népszavazási részvételhez való jogot a Kúria azon végzése, amely a díjazásnak a választási eljárási törvényben szereplő tilalmát az aláírást gyűjtők díjazására is alkalmazta. Az Alkotmánybíróság a Kúria végzését, valamint a végzéssel helybenhagyott OVB-határozatot megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a tegnap hozott határozatában megállapította, hogy a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (ún. Semmisségi törvény) nem alaptörvény-ellenes. A testület – a korábbi semmisségi törvények vizsgálatakor kialakított álláspontját követve – úgy ítélte meg, hogy a kivételes jellegű és egy különleges helyzet politikai és jogi kezelésének igényével elfogadott „igazságtételi” célú jogalkotás esetében a büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követelményeket a semmisség jogintézményének sajátosságaira tekintettel kell érvényre juttatni.

A Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke és több tagja 2013. szeptember 23-án munkalátogatást tett a magyar Alkotmánybíróságon.

Az Alkotmánybíróság a tegnap meghozott határozatával elbírálta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) elleni indítványokat. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyebekben elutasította.

Az Alkotmánybíróság 2013. július 16-án hozott határozatában megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.200/2011/3. számú ítéletét, melyben az ítélőtábla jogszerűnek minősítette a Magyar Állami Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentés kiadásának megtagadását. Az Alkotmánybíróság az ügy végső kimenetelét érintően ugyanakkor nem foglalt állást; határozatának a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell levonnia.

Az Alkotmánybíróság 2013. július 15-én hozott határozatával felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépését, amelyek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állna, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést lehetne folytatni.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2013. július 22-től 2013. augusztus 30-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság 2013. június 24-én hozott határozatában megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjének, így például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének a kinevezési feltételeit. Az NMHH elnökére vonatkozó követelmények tekintetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az Alaptörvény szólásszabadságot rögzítő IX. cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe, a sarkalatos törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a kinevezett elnök a sajtószabadság érvényesülését szolgáló Médiatanács elnökjelöltjévé válik.

Az Alkotmánybíróság 2013. június 17-én meghozott határozatában megállapította, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntetőtörvényi tényállás nem alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság tagjai fejenként százezer forintot adományoztak az árvízkárosultak javára.

Az Alkotmánybíróság a 2013. június 11-én meghozott határozatában elbírálta a Kormánynak azt az indítványát, amely a bíróságok szervezetére és igazgatására, illetve a bírák jogállására vonatkozó törvények alkotmányossági felülvizsgálatát kezdeményezte. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte egyes szabályok sarkalatos (kétharmados) törvénnyé minősítését, ezért az ezt előíró rendelkezéseket megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a bírói álláshelyekre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánításával összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, az Országos Bírósági Hivatal elnökének indokolási kötelezettségére pedig alkotmányos követelményt írt elő. Az Alkotmánybíróság a határozatában vizsgálta az Alaptörvény negyedik módosítása után a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak felhasználhatóságának kérdését is, és általános érvénnyel kifejtette, hogy a korábbi határozatok meghatározott feltételek között hivatkozhatók és idézhetők.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatával az Alaptörvényben foglalt 30 napos határidőn belül elbírálta az alapvető jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását támadó indítványát. A testület az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségére vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. A határozat ugyanakkor megjegyzi, hogy a támadott rendelkezések alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság az alaptörvényi rendelkezéseket úgy fogja értelmezni, hogy azok mind az Alaptörvényben, mind pedig az európai uniós és a nemzetközi jogi kötelezettségekben megjelenő alapvető elvekkel és értékekkel egységes, ellentmondásmentes rendszert képezzenek.

2013. április 30-án a teljes ülés határozatot hozott az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak új összetételéről.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2013. április 23-i ülésén meghallgatta Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyv készült, melyet az Alkotmánybíróság, a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal együtt, teljes egészében nyilvánosságra hozott.

Budapest, 2013. április 16., kedd (MTI) – Az Alkotmánybíróság Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke személyes meghallgatása mellett döntött – közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére.

2013. március 1-én lép hatályba az Alkotmánybíróság új ügyrendje. Ebben a testület az elmúlt év tapasztalatai alapján több rendelkezést pontosított, valamint egyszerűsítette az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó formai követelményeket.

Az Alkotmánybíróság 2013. február 26-án meghozott határozatában megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) több rendelkezése alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A békés gyülekezéshez való jogot sértette ugyanis, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az Alkotmánybíróság először élt az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések megsemmisítésére lehetőséget adó jogkörével.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján 2013. január 4-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését. Az Alkotmánybíróság megállapította: indokolatlanul korlátozza a választójogot, hogy a választói regisztrációs kötelezettség minden választóra kiterjed. Alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is.